Panyi Miklós: Nem tartozik az egyetemes emberi jogok közé az illegális határátlépés

A tömeges bevándorlás nem fogja megállítani Európa demográfiai és gazdasági hanyatlását - jelentette ki Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára.

Az államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) "Hajók és paktumok - a migrációs kérdés és Európa" című nemzetközi konferenciáját megnyitó beszédében hozzátette, hogy a bevándorlás a várt pozitív hatással szemben nemcsak elmélyíti a már létező társadalmi problémákat, hanem 

Ezért a magyar kormány migrációs politikája változatlan - hangsúlyozta. Az a határvédelemre, a menedékkérelmeknek a schengeni határon kívüli beadására és arra épül, hogy nem a migránsokat kell beengedni az országba, hanem oda vinni a segítséget, ahonnan a jobb élet reményében elindultak az emberek.

- jelentette ki.

Azt mondta, Magyarország 2015 óta több mint 1,6 millió eurót (630 milliárd forint) költött a határvédelemre, ám ennek az összegnek mindössze az egy százalékát térítette meg az Európai Unió; miközben Európa biztonságát védve 2022-ben 275 ezer, 2023-ban pedig csaknem 200 ezer migráns illegális belépését akadályoztuk meg.

Panyi Miklós úgy látja, hogy bár az EU-ban 2019 óta nem szabad őszintén beszélni a migrációról, a magyar kormány továbbra is visszautasítja a nyílt társadalom ideológiát amely a tömegkultúra masszív átalakítását eredményezi a nyugat-európai társadalmakban; továbbá visszautasítja a nemrég elfogadott migrációs paktumot is, amely mentesítené a jogi felelősségre vonhatóság alól az illegális migrációt és az embercsempészetet segítő nemzetközi NGO-szervezetek aktivistáit.

A konferencián Nicolas Pouvreau-Monti, a "Migrációs és demográfiai szemle' című francia folyóirat alapítója hazája migrációs helyzetér ismertette. Kiemelte, hogy a statisztikai adatok azt mutatják: ahány százalékkal nő egy-egy adott évben az országba beáramló bevándorlók száma, ugyan annyi százalékkal csökken a francia emberek életszínvonala, mert a bevándorlók ellátása és segélyezése sokba kerül az államnak. Az újonnan beérkezett emberek körében ugyanis az alacsony képzettségük miatt magas a munkanélküliség, így segélyezésük komoly terheket ró az állam szociális ellátórendszerére.

A francia helyzet további sajátossága, hogy az országban már az 1970-es évek közepétől lehetővé tették a bevándorlók számára a családegyesítést, így a migrációs hátterű népesség aránya folyamatosan nő a francia társadalmon belül - tette hozzá.