Együttműködés helyett egymással háborúzik az ellenzék

Hiába telt el már másfél év a 2022-es választások óta, az ellenzék még mindig a sebeit nyalogatja, és együttműködés helyett egymással háborúzik. Ezzel a balliberális oldalnak nem sikerült megerősödnie, a pártok egy helyben topognak. Erről beszélt Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke is a Magyar Nemzetnek.

2023-ban nem tudott minden ellenzéki párt megkapaszkodni a lejtőn lefelé. Az ideológiai-politikai távolságok eltűntek, a fontos kérdésekben véleményegyezés volt tapasztalható: béke helyett háború, gyermekvédelem helyett gender, határvédelem helyett az illegális migráció támogatása kerültek az ellenzéki közös nevezőbe – mondta lapunknak Tóth Erik annak kapcsán, vajon milyen évet zárt a balliberális oldal. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint

Ezen a lélektani holtponton egyedül a Demokratikus Koalíció próbálta meg átlendíteni a magyarországi baloldali pártokat. A 2022 őszén létrehozott árnyékkormány ötletével a DK annyit el tudott érni, hogy a megszűnés felé öles léptekkel haladó kispártokat – mint amilyen az MSZP, az LMP, a Párbeszéd vagy a Jobbik – sarokba szorítsa, azonban arra képtelen volt, hogy egy valódi kormányzati alternatívát mutasson fel. 2023-ra is igaz volt a következő elemzői megállapítás:

Ennek egyik jele, hogy a viccpárti státuszt egyre nehezebben tartó Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) népszerűsége jelentősen megnőtt – fogalmazott Tóth Erik, aki szerint ez a fejlemény nem a viccpárt érdeme, hanem a többi ellenzéki párt teljesítményét egyesre értékelő szavazók üzenete. 

Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről. 

Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről. 

Ez a 2024-es év két választására is hatással lesz. Ugyan az év vége, valamint az egyre közeledő választások miatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy a DK–Momentum összekülönbözés akár meglepetést is hozhat, végül maradt minden a régiben: a Gyurcsány Ferencet a szavak szintjén nagyon nem kedvelő Momentum ismét a Gyurcsánnyal közös listára és indulásra voksolt – fogalmazott. Tóth Erik szerint.

Az EP-választáson külön listán induló pártok házi versenyét minden bizonnyal a DK fogja megnyerni, amely föderalista, a nemzeti szuverenitást ellenségnek tekintő Európa-politikájával a többieket le fogja nyomni. 

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy látja,

- Az ellenzéki pártok még mindig nem látták be, hogy nem egymással, hanem a politikai ellenféllel kell foglalkozni. 

A Momentum által indított háborúról a volt politikus azt mondta, nehéz megmondani, hogy ki kezdte ezt a csatát, hiszen a DK hónapokig folytatott politikai elszipkázást különböző pártoktól, így a Momentumtól is. – Tehát azt nem lehet mondani, hogy Donáth Anna egy reggel úgy kelt fel, hogy most belerúg a DK-ba – mondta, hangsúlyozva, a Momentum ezzel a karakteres lépésével egy másik, szerinte járhatatlan utat választott, az ellenzéki szavazók pedig ezt nem díjazzák. 

Az ellenzéki szavazó nem olyan ajánlatot vár, hogy ki hazudik jobban. A Momentum mintha hosszútávfutásra rendezkedne be, miközben most rövid távon kell eredményt hozni a politikában.
Meglátása szerint az EP-választáson is el tudnak veszni az ellenzéki szavazatok azzal, hogy rengeteg kispárt is listát állít, noha reális esélyük nem nagyon van arra, hogy mandátumot szerezzenek az Európai Parlamentbe. – Ez 15-20 százalékot is jelenthet, ráadásul ezen az összevont választáson a választók kevesebb mint a fele fog részt venni, a bizonytalanok nem mennek el, nem lesz 50 százalékos részvétel sem – mondta. Arra a kérdésre, hogy ki hány mandátumot szerezhet az EP választáson, a volt politikus azt mondta,

– mondta Horn Gábor.

A teljes cikk itt található meg.