Együttműködés helyett egymással háborúzik az ellenzék
Hiába telt el már másfél év a 2022-es választások óta, az ellenzék még mindig a sebeit nyalogatja, és együttműködés helyett egymással háborúzik. Ezzel a balliberális oldalnak nem sikerült megerősödnie, a pártok egy helyben topognak. Erről beszélt Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke is a Magyar Nemzetnek.
2023-ban nem tudott minden ellenzéki párt megkapaszkodni a lejtőn lefelé. Az ideológiai-politikai távolságok eltűntek, a fontos kérdésekben véleményegyezés volt tapasztalható: béke helyett háború, gyermekvédelem helyett gender, határvédelem helyett az illegális migráció támogatása kerültek az ellenzéki közös nevezőbe – mondta lapunknak Tóth Erik annak kapcsán, vajon milyen évet zárt a balliberális oldal. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint
a 2023-as év nem hozott tektonikus, megrendítő erejű változásokat az ellenzéki oldalon. A baloldali pártok – amelyek 2022-ben szimbolikusan és gyakorlati értelemben is összekötötték sorsukat – tavaly nagyrészt egy helyben topogtak.
Ezen a lélektani holtponton egyedül a Demokratikus Koalíció próbálta meg átlendíteni a magyarországi baloldali pártokat. A 2022 őszén létrehozott árnyékkormány ötletével a DK annyit el tudott érni, hogy a megszűnés felé öles léptekkel haladó kispártokat – mint amilyen az MSZP, az LMP, a Párbeszéd vagy a Jobbik – sarokba szorítsa, azonban arra képtelen volt, hogy egy valódi kormányzati alternatívát mutasson fel. 2023-ra is igaz volt a következő elemzői megállapítás:
kormányváltó hangulat nincs, ugyanakkor ellenzékváltást követelő szavazói igényeket egyre nagyobb arányban lehet ismét látni országos szinten.
Ennek egyik jele, hogy a viccpárti státuszt egyre nehezebben tartó Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) népszerűsége jelentősen megnőtt – fogalmazott Tóth Erik, aki szerint ez a fejlemény nem a viccpárt érdeme, hanem a többi ellenzéki párt teljesítményét egyesre értékelő szavazók üzenete.
Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről.
Hangsúlyozta, 2023 az ellenzék számára két nagy kérdésről szólt: a guruló dollárok botrány okozta károk enyhítéséről, valamint a 2024-es választások háttéralkukon alapuló lerendezéséről.
A guruló dollárok botránya jelentős károkat okozott az egyébként is megtépázott ellenzéki együttműködés résztvevői között. A négymilliárd forintnak megfelelő illegális pártfinanszírozás lerántotta a leplet arról a szándékukról, amely a magyar választók akaratának tiltott eszközökkel történő meghamisítása révén juttatta volna őket a hatalomba. Ráadásul ezen többször is rajta fognak veszíteni: az Állami Számvevőszék első vizsgálata már egy 260 millió forintos tiltott anyagi támogatás visszafizetését helyezte kilátásba, ez azonban elég jutányosnak hangzik annak tükrében, hogy 13-szor ennyi tiltott finanszírozásról számolt be a Nemzeti Információs Központ jelentése.
Ez a 2024-es év két választására is hatással lesz. Ugyan az év vége, valamint az egyre közeledő választások miatt egy pillanatra úgy tűnt, hogy a DK–Momentum összekülönbözés akár meglepetést is hozhat, végül maradt minden a régiben: a Gyurcsány Ferencet a szavak szintjén nagyon nem kedvelő Momentum ismét a Gyurcsánnyal közös listára és indulásra voksolt – fogalmazott. Tóth Erik szerint.
Az EP-választáson külön listán induló pártok házi versenyét minden bizonnyal a DK fogja megnyerni, amely föderalista, a nemzeti szuverenitást ellenségnek tekintő Európa-politikájával a többieket le fogja nyomni.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy látja,
az ellenzéki pártok még mindig nem heverték ki a 2022-es választási vereséget, a sebek nyalogatása és egymás hibáztatása pedig olyannyira nem múlt el, hogy még nagyobb fokozatba lépett.
- Az ellenzéki pártok még mindig nem látták be, hogy nem egymással, hanem a politikai ellenféllel kell foglalkozni.
A Momentum által indított háborúról a volt politikus azt mondta, nehéz megmondani, hogy ki kezdte ezt a csatát, hiszen a DK hónapokig folytatott politikai elszipkázást különböző pártoktól, így a Momentumtól is. – Tehát azt nem lehet mondani, hogy Donáth Anna egy reggel úgy kelt fel, hogy most belerúg a DK-ba – mondta, hangsúlyozva, a Momentum ezzel a karakteres lépésével egy másik, szerinte járhatatlan utat választott, az ellenzéki szavazók pedig ezt nem díjazzák.
A Momentumnak ez az új harcias kiállása akkor lett volna logikus stratégia, ha azt 2022. április 4-e után rögtön elkezdik, de a választások előtt fél évvel, amikor együttműködési kényszer van, ha nem akarják feladni az összes önkormányzati pozíciójukat, nem jó út egymást kritizálni. Ezzel nem könnyítik meg az ellenzéki választók dolgát .
Az ellenzéki szavazó nem olyan ajánlatot vár, hogy ki hazudik jobban. A Momentum mintha hosszútávfutásra rendezkedne be, miközben most rövid távon kell eredményt hozni a politikában.
Meglátása szerint az EP-választáson is el tudnak veszni az ellenzéki szavazatok azzal, hogy rengeteg kispárt is listát állít, noha reális esélyük nem nagyon van arra, hogy mandátumot szerezzenek az Európai Parlamentbe. – Ez 15-20 százalékot is jelenthet, ráadásul ezen az összevont választáson a választók kevesebb mint a fele fog részt venni, a bizonytalanok nem mennek el, nem lesz 50 százalékos részvétel sem – mondta. Arra a kérdésre, hogy ki hány mandátumot szerezhet az EP választáson, a volt politikus azt mondta,
a DK meg is őrizheti a 4 képviselőt, de annál többet nem lát esélyesnek. – Kérdés, hogy a Momentum mostani fordulata nem fogja-e megfelezni a képviselők számát, a Mi Hazánk ugyanakkor két képviselőt is adhat az EP-nek. Az MSZP az elkötelezett, régi szavazókkal megugorhatja az öt százalékot, míg a Jobbiknál nem látom esélyét annak, hogy akár egy képviselője is kijusson
– mondta Horn Gábor.
A teljes cikk itt található meg.
