Orbán Viktor: 2023 a nagy küzdelmek éve volt, 2024 a nagy terveké lesz

Orbán Viktor miniszterelnök tartotta az év utolsó Kormányinfóját és válaszolt a magyar és nemzetközi sajtó kérdéseire. 

A nemzetközi sajtótájékoztatót Orbán Viktor azzal kezdte, hogy minden megjelentnek áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánt. Az idei év nagy színterei a miniszterelnök szerint a migráció, háború, az infláció és Brüsszel volt. A terrorveszélyt távol kellett tartani Magyarországtól, az inflációt le kellett törni, Brüsszellel pedig meg kellett egyezni a folyamatos gáncsoskodás ellenére – sorolta.

A szankciós politika a kormányfő szerint veszélybe sodorta a nyugdíjak értékét, amit sikerült ellensúlyozni, és úgy tűnik, hogy a reálbércsökkenés is egy százalék alatt tud maradni a teljes évre vetítve.

– 2024-től azt reméljük, hogy már az előrelépés érdekében dolgozhat az egész ország, a családok is – mutatott rá Orbán Viktor, aki abban bíznak, hogy a csok plusz több tízezer családnak jelenthet előrelépést. Elfogadták emellett a 15 százalékos minimálbér-emelést is, illetve a nyugdíjak értékét megvédték, sőt némi emelkedés is bekövetkezhet.

A miniszterelnök szerint Brüsszel vak, és nem látja a valóságot, a 2024-es EP-választásnak pedig az a tétje, hogy ki tudjuk-e nyitni Brüsszel szemét.

Migrációs paktum

Annak kapcsán, hogy Deutsch Tamás szerdán arról beszélt, hogy Brüsszel legújabb döntése egy újabb durva lépés az új migrációs paktum áterőltetése érdekében és a brüsszeli bürokraták egyre radikálisabban akarják ráerőltetni a tagállamokra a migrációs politikájukat, a miniszterelnök úgy látja, nem áll jól a dolog, ebben igazat adott Deutsch Tamásnak.

Az Európai Unió tagállamainak minősített többsége elfogadta a migrációs csomagot, azonban ennek a csomagnak a kiindulópontja hibás a kormányfő szerint. Erről nagy vitát folytattak az elmúlt negyedévben, álláspontja kifejtésére kísérletet is tett Orbán Viktor, amiben benne van Magyarország elmúlt nyolcéves küzdelme a migrációval szemben. A miniszterelnök szerint egyetlen módon lehet a migrációt megállítani: ha azt a döntést meghozzuk, hogy

Minden más megoldás foltozgatás, drótozgatás, és nem fogja meghozni a kívánt eredményt – szögezte le.

Ukrajna és az EU

Az előttünk álló uniós csúcson két kérdéskör fog előkerülni a miniszterelnök elemzése szerint, amit sok esetben egybemosnak. Az első kérdés, hogy adjunk-e pénzt Ukrajnának, és ha igen, mennyit?

Az unió azt mondja, hogy 50 milliárd eurót adjunk négy évre Ukrajnának, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. A bizottság javaslata szerint ezt a pénzt hitelfelvétellel kell előteremteni. A magyar álláspont az, hogy semmiképp ne öt évre adjunk pénzt, mert nem tudjuk, mi lesz akkorra. Ha pedig egyáltalán adunk pénzt, akkor semmiképp ne a költségvetésen keresztül juttassuk ezt a pénzt az ukránoknak, hanem attól külön, mert az uniós büdzsét megroppanthatja egy ekkora tétel. Magyarország egyébként nem akar senkivel közösen felvenni hitelt, mert a koronavírus-válság idején ezzel egyszer már pórul jártunk, akkor is közös hitelt vettünk fel, hogy gyors segítséget kapjunk, azonban még egy fillért sem láttunk ebből, ahogyan több más ország sem.

A második kérdéskör, hogy az ukrán ügy kapcsán, de attól függetlenül, költségvetési módosításokkal álltak elő egyes tagállamok. – Ha már változtatunk, akkor még legyen benne ez is, meg ez is – jellemezte a helyzetet a kormányfő, aki rögzítette azt is, hogy ebből Magyarország eddig kimaradt, de ha nem változik a helyzet, akkor mi is előállunk a javaslatainkkal.

Lengyel médiahelyzet

A lengyel közmédiával történtekkel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: minden lengyel a barátunk, azok is, akik nem tekintenek a barátainknak, mert ez egy történelmi közösség. Úgy látja, hogy tanulságos vita, ami most Lengyelországban zajlik. – Furcsa dolgokat láthatunk a nyugati demokratikus világban, van olyan mintademokrácia, ahol gáncsolják egy jelölt indulását – jelezte a kormányfő.

Hozzátette: 

Brüsszel zsarolja Magyarországot

– A zsarolás egy nyilvánosan beismert tény – jelezte az Origó kérdésére a miniszterelnök. A portál arra volt kíváncsi, hogy mit gondol a kormányfő, most már tényleg feloldják-e a Magyarországnak járó uniós forrásokat. – Európai képviselők írtak levelet a napokban is a bizottság elnökének, hogy ne adja oda a magyaroknak járó pénzeket – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.

Zajlik Brüsszelben a zsarolás, annak ellenére, hogy Magyarország minden ügyben eleget tesz az Európai Bizottság kéréseinek. – Ez ellen nem sokat tudunk tenni – fűzte hozzá a miniszterelnök. Értékelése szerint 

A hetes cikkely kapcsán elmondta, hogy az nem fenyegeti Magyarországot, hanem az alatt áll. – A hetes cikkely eljárása alatt vagyunk – emlékeztetett a miniszterelnök. Hangsúlyozta: az alapszerződés világosan rendelkezik arról, hogy ilyen eljárást csak akkor lehet indítani, ha folyamatos jogállamisági veszély van. Az Európai Bizottság megállapította, hogy nincs veszélyben, mivel kimondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer rendben van.

– emelte ki a kormányfő. Az Erasmus-ügyet felidézve Orbán Viktor elmondta, hogy az ilyenfajta zsarolás a magyar lélektől idegen, és rendkívül hitványnak is tartja. A miniszterelnök álláspontja szerint az ukránokkal akkor tudunk megállapodni, ha van értelmes javaslat, amely az uniós költségvetésen kívül van. Azt külön hangsúlyozta, hogy a magyarok pénze a költségvetésben van, az pedig nekünk jár. Magyarország akkor fog tárgyalni, ha módosítják a költségvetést – közölte a miniszterelnök.

Svédország NATO-csatlakozása

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arról érdeklődött, hogy miért nem támogatja Magyarország Svédország csatlakozását, valamint hogy mit ért Orbán Viktor az alatt, hogy Ukrajna olyan messze van az uniós csatlakozástól, mint Makó Jeruzsálemtől. A magyar kormányfő elmagyarázta, hogy Makó egy magyar város, de egy keresztes lovagot is így hívtak, aki nem jutott el annak idején Jeruzsálembe. A miniszterelnök azt mondta, erre utalt, de szerinte azon kellene gondolkodni, hogyan tudjuk „szegény Makó lovagot” közelebb hozni Jeruzsálemhez.

Nem tartja reálisnak az ukrán uniós tagságot, de szerinte szükség lenne reális javaslatra. Kérdésként felvetette: miért nem lehet stratégiai partnerséget kötni, és így támogatni az ukránokat? Az uniós tagság szép politikai gesztus, de az nem segít az ukránoknak – jelezte a kormányfő.

– rögzítette Orbán Viktor a másik kérdésre válaszolva. Szerinte a parlamenti képviselőknek nincs nagy gusztusuk meghozni ezt a döntést, és rajtuk múlik, hogy mikor ratifikálható a csatlakozás. A kormányfő felidézte, hogy a finnek csatlakozását korábban elfogadta a parlament, majd másnap a finn kormány beperelte Magyarországot egy másik ügyben. A kormányfő szerint ilyen előzmények után meg kell érteni a képviselőket is.

EU-csúcs

Stílusbeli különbségként leszögezte a miniszterelnök: „kivonulni” egy uniós csúcsról a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar miniszterelnök kimenni tud, ahogy ő is tette. Szerinte ez lehetővé tette, hogy Magyarország fenntartsa az álláspontját, ne értsen egyet a meghozandó döntéssel, de a döntés megszülessen. – Ennek vannak előképei, mások is kerültek már ilyen helyzetbe – emlékeztetett Orbán Viktor.

Az uniós csúcson folytatott tárgyalások kapcsán elmondta, hogy 

Úgy látja, hogy rengeteg energiát kell majd mozgósítani azoknak a bajoknak az elhárítására, amelyeket előidéznek ezzel a döntéssel. Viszont nem tudta erről meggyőzni a többi tagállami vezetőt, sőt, elismerte, hogy „voltak robusztus érveik is”.

A miniszterelnök kiemelte: a magyar parlament döntése nélkül nem lehet felvenni az EU-ba Ukrajnát. 

Az izraeli háborúról

– Izraelre vonatkozóan és a közel-keleti államot ért terrortámadás kapcsán markánsan különböző álláspontok léteznek az unión belül. A magyarok azok közé tartoznak, akik azt mondják, hogy Izrael stabilitása Európa érdeke – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint

Magyarország vizsgálja, hogy ilyen történt-e. Orbán Viktor szerint azt is fontos rögzíteni, hogy sok esetben a humanitárius segítség is a terroristákhoz jut.

A visegrádi országok bővítéséről azt mondta a miniszterelnök, hogy a V4 azokat az államokat próbálja összefogni, akik a németek meg az oroszok között vannak. Azt akarják elérni, hogy ne mindenről a francia–német tengely döntsön, hanem legyen egy közép-európai együttműködés, amelyet a németek és a franciák is elfogadnak. – Ez volt a terv – jelezte a miniszterelnök, de ez szerinte senki másnak nem volt érdeke az érintett országokon kívül, így belső ellentétek és külső nyomás hatására szétesett a V4 együttműködés.

Béke Ukrajnában

Arra nem lehet válaszolni az orosz–ukrán háború kapcsán, hogy a háború után milyen békemegállapodást kell kötni – mondta Orbán Viktor. Úgy látja, hogy a béketágyalások előtt először tűzszünetre van szükség.

– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Hozzátette: ha a sor végén álló kérdésről spekulálnak, az megakadályozza őket az első lépésben, ami a tűzszünet.

– Magyarországnak nincs víziója másik országra vonatkozóan, egyedül hazánkra összpontosít, és a határon csak egy gondolattal terjeszkedik túl: az legfontosabb, hogy ne legyen Oroszországnak határa Magyarországgal. Magyarországnak kimondott érdeke, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen egy államilag rendezett terület, „minden másról a nagyfiúk megegyeznek” – mutatott rá Orbán Viktor. Leszögezte: abszolút értéknek tekintik a szuverenitást, és nem járulnak hozzá olyan döntéshez, ami belerántja a háborúba Magyarországot.

A miniszterelnök hangsúlyozta: nem érdeke Magyarországnak, hogy olyan országgal legyen szövetségben, amely a megtámadása okán valakivel háborút folytat. – Egyetlen lépést sem tett a NATO Ukrajna érdekében, helyette a tagállamokat biztatja, Ukrajna NATO-tagsága viszont azt jelentené, hogy kötelező lenne Ukrajnába katonákat küldeni, ezt azonban nem akarjuk – tette hozzá.

Emelkedik a pedagógusok bére

Az Index érdeklődésére, hogy mikor kerülhet parlament elé a gyermekvédelmi törvény szigorítása, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy „nem lehet két csatát egyszerre megvívni”, a szuverenitásvédelem után jön a gyermekvédelem is

A háromgyermekes édesanyák adómentességéről azt mondta, hogy nem lehet mindent egyszerre átvinni, most a csok plusz bevezetése mellett döntöttek, emellett bővítették a babaváró támogatást.

A tanári béremeléshez már csak egy brüsszeli levélre vár a magyar kormány, ami garantálja, hogy az érkező forrásokat fel lehet használni pedagógus-bérfejlesztésre. Ha ez megjön, akkor indul a hároméves terv: 2024., 2025. és 2026. január 1-jével.

ha megjön a levél, majd a következő évtől egy hasonló mértékűt, és így tovább. Végül 800 ezer forint körül lesz a tanárok bruttó átlagkeresete – fejtette ki Orbán Viktor.

A Budapestre tervezett felhőkarcolóról azt mondta: tisztázni kell, hogy lehetséges-e, a kormányközi szerződéstől már nem állnak messze, de ezt még sok lépés fogja követni.

Találkozó Zelenszkijjel

A Mandiner a reptér megvásárlásáról kérdezte a miniszterelnököt, aki kissé kibővítve válaszát elmondta, hogy Európában nagy harc zajlik a turizmusért, amiben kulcskérdés a légi közlekedés. Bécs reptere húsz-harminc évvel ezelőtt egy szinten volt Magyarországgal, elléptek mellőlünk, ma már pedig az isztambuli és varsói reptér is veri a budapestit. Ezért kellett beavatkoznia a kormánynak, és megállapodtak a tulajdonosokkal. A repülőtér működtetéséhez kellett partner, ami egy francia cég, ők fogják üzemeltetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Bármelyik nap megtörténhet a bejelentés, nehéz egy ekkora céget átvenni, jelenleg a technikai részletkérdéseket zárják le a felek.

Donald Trumpot Coloradóban kizárták az előválasztásból, erre a kormányfő úgy reagált:

Orbán Viktor megerősítette: elfogadta Volodomir Zelenszkij ukrán elnök meghívását egy kétoldalú tárgyalásra, amit a két ország külügyminisztereinek kell előkészíteniük.

Tanulmányozzák az ukrajnai kisebbségi törvényt

A székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatban elmondta a miniszterelnök, hogy Semjén Zsoltot bízta meg a kormány, hogy adjon meg minden segítséget. A miniszterelnök-helyettes remélhetőleg hamarosan a részletekről is be fog tudni számolni.

Az ukrajnai kisebbségi törvény kapcsán kifejtette, hogy semmit nem érnek a szabályok, ha nem szilárdul meg az ahhoz tartozó gyakorlat. – Nem hat meg minket – mondta az ukrán kisebbségi törvényről. Szerinte inkább az a fontos, hogy milyen gyakorlattal párosul a jogszabály, a magyar kormány tanulmányozza a törvényt. Mindemellett a magyar kormány azt javasolja, hogy a 2015-ben elvett törvényt, ami jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba, „és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is”.

A felvidéki magyar politikáról a miniszterelnök elmondta, hogy a szlovákiai magyarság rendkívül erős közösség, amelynek számos nagyméretű és jól működő intézménye van. Orbán Viktor szerint eddig egy dolgot nem tud a közösség megoldani hosszú idők óta, hogy ezt az erejét a politikai képviseletben is megmutassa, ám ezt nekik kell megoldaniuk. Ezért a magyar kormány semmilyen lépést nem fog tenni, ami nem a felvidéki magyarságtól indul ki.

Jelenleg nincs tervben kétoldalú találkozó Putyinnal, mivel egyik félben sincs olyan szándék, hogy a közeljövőben ilyen találkozó legyen – jelentette ki a kormányfő.

Az európai parlamenti választásokon várható lehetséges jobboldali áttörés kapcsán arról beszélt a miniszterelnök, hogy jelen pillanatban egyeztetéseket az ECR-ral, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjával folytatnak.

A Kormányinfót itt nézheti vissza: