Politika

Jelen volt a külföldi politikai nyomásgyakorlás a lengyel választási kampányban

Jelen volt a külföldi politikai nyomásgyakorlás a lengyel választási kampányban

2023. október 25., szerda
Jelen volt a külföldi politikai nyomásgyakorlás a lengyel választási kampányban

Júliusban az Európai Parlament megállapította, hogy független választási megfigyelőket kell küldeni Lengyelországba az őszi általános választásokra. A képviselők úgy vélték, továbbra is rossz a helyzet a lengyel jogállamiság terén, ezért egyelőre blokkolni kell az uniós helyreállítási forrásokat. Egyúttal az Európai Parlament újabb állásfoglalásban marasztalta el a lengyel kormányt. A balliberális többségű intézmény aggódott a lengyel választási törvény módosításai miatt is.

a változások diszkriminációt jelenthetnek a külföldről szavazók ellen”, illetve szerintük a lengyel legfelsőbb bíróság választási vitákkal foglalkozó kamarája „nem tekinthető független és pártatlan törvényszéknek

írták.

A hazánkat is rendszeresen támadó Daniel Freund, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának német zöldpárti képviselője a Szabad Európa nevű, kizárólag amerikai forrásból működtetett médiumnak eljutatott közleményében a fentiekhez hozzátette: 

Néhány hónappal a lengyelországi választások előtt fokozódnak a kormány demokrácia elleni támadásai. Az Európai Bizottság túl keveset tesz e támadások ellen. Komolyan lehet tartani attól, hogy a választás nem lesz szabad és tisztességes. Megdöbbentő, hogy aggódnunk kell a demokrácia helyzete miatt az egyik legnagyobb EU-tagállamban. A választási megfigyelőket nem lehet megúszni.

A választások lebonyolítása, illetve az eredmények ismerete alapján utólag megállapítható, hogy a hangulatkeltések teljesen alaptalannak bizonyultak. 

Idén augusztusban Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az őszi lengyel parlamenti választásokba történő beavatkozásként értelmezte, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője a „jogállamellenes” lengyel kormánypárt „legyőzéséről” beszélt.

Mindemellett Olaf Scholz német kancellár a vízumügyben szintén magyarázatot kért, az ellenzék narratíváját és szóhasználatát (vízumbotrány) alkalmazva. 

Az is sokatmondó volt, hogy a nyári néppárti kongresszuson az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy köszönt el Tusktól, hogy „remélem jövőre már miniszterelnökként köszönthetjük”. 

Ugyan ez a megszólalás önmagában még nem számít direkt beavatkozásnak, de bizottsági részről nem szokás így állást foglalni egy tagállam belügyében.

Végül, de nem utolsósorban Volodimir Zelenszkij szeptemberben az ENSZ-nél és Kanadában tett látogatása után hazafelé utazva megállt Lengyelországban, de egyetlen kormánytaggal sem találkozott. Az ukrán elnök viszont kitüntetett két lengyel civilt, akik közül az egyik ellenzéki szimpátiájáról ismert, ami sokan egyértelmű oldalválasztásként azonosítottak részéről, különösen Zelenszkijnek a lengyel kormánnyal folytatott gabonaügyi vita fényében. 

A teljes cikk itt olvasható el.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.