Fontos rögzíteni, hogy a hazai jogrendszer különbséget tesz a civil szervezetek és a pártok mint szervezettípusok között, méghozzá a szerepük, illetve az általuk betöltött társadalmi funkciók alapján. Az egyesülési jogról és a civil szervezetekről szóló törvény értelmében a civil szervezetek (amelyek legismertebb formája az egyesület, illetve az alapítvány) a„társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához”. A jogszabály ezen felül kiemeli a civil szervezetek nélkülözhetetlen hozzájárulását Magyarország fejlődéséhez, elismeri a társadalmilag hasznos és közösségteremtő szerepüket, valamint az Országgyűlés támogatásáról biztosítja közérdekű, közhasznú tevékenységüket.
Értelemszerűen e szervezetek küldetése – a lehetőségeik korlátai miatt – nem terjed ki a közérdekű célok egészének felkarolására, hanem kizárólag a saját maguk által meghatározott szűk részterületre fókuszálnak. Ennél fogvaaz említett szervezetek olyan– kisebb társadalmi csoportok által képviselt –közös értékek, érdekek mentén jönnek létre, mint például a kultúra, a környezetvédelem, a hátrányos helyzetűek támogatása, vagy az otthonul szolgáló település fejlődésének előmozdítása.
A pártok – a civil szervezetekhez hasonlóan – az egyesülési jog alapján jönnek létre, azonban a céljukat tekintve azoknál jóval speciálisabbak. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, illetve annak indokolása a következők szerint határozza meg a pártok funkcióját:
„A pártok az állampolgárok egyesülési szabadsága alapján létrehozott olyan szervezetek, amelyek szervezeti kereteket nyújtanak a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez. A pártoknak más társadalmi szervezetekhez képest különleges a viszonya a közhatalomhoz, ugyanisa pártok kifejezett célja és feladata, hogy képviselőik útján részt vállaljanak a közhatalomból, illetőleg politikai eszközökkel folyamatosan befolyásolják a közhatalom tevékenységét. <…> Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a törvény célja az, hogy azok a társadalmi szervezetek jegyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választásokon.”
Az említett rendelkezések elkülönítik a pártpolitikai és a civil szféra szerepét a társadalomban, melynek lényege, hogy a civil szervezeteknek – a pártokkal ellentétben – nem célja, és nem is lehet célja az országgyűlési többség és így a kormányzás jogának megszerzése.
Az önkormányzati választásokat megelőző időszakban általában országszerte pezsgésnek indul a civil szervezetek világa.
A „civil” minőséggel való politikai visszaélésre utalhat, amennyiben például egy nyíltan a magyarországi belpolitikai beavatkozást („kormánybuktatást”) célul tűző külföldi szervezet finanszíroz egy – egyébként számottevő tagsággal vagy támogatottsággal nem rendelkező – hazai „civil szervezetet”, továbbá, amikor ismert pártpolitikusok egyszer csak valamilyen „civil szervezet” képviselőjeként tűnnek fel.
A hazai jogrendszer egyértelműen lefekteti, hogy aki demokratikus módon kívánja a legfőbb közhatalmi jogosítványokat megszerezni (vagyis kormányt kíván váltani), az alapítson pártot, méresse meg magát a választásokon, és ne „civil szervezetek” álcája mögé bújva próbálja megtéveszteni az embereket.
A 2022-es országgyűlési választási kampány és az azóta történt fejlemények fényében a hazai jogalkotónak a 2024-ben esedékes önkormányzati választásokig célszerű lenne megfontolnia a vonatkozó szabályozás módosítását, amely – a szerepük és a finanszírozásuk tekintetében – a jelenleginél sokkal szigorúbban különítené el a politikai pártokat más társadalmi szervezetektől.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.