Komoly átalakulás jöhet a különleges jogrendben

November 1-jétől a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerül ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. 

Már az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely alapján novembertől – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható lesz a veszélyhelyzet – írja az Index.

A lap szerint a különleges jogrend az alkotmányos szabályozás különös részeként rendkívüli, kivételesnek tekinthető időszakokra határozza meg az állam működését.

Az Alaptörvény eddig hat különleges jogrendi időszakot különböztetett meg:

• a rendkívüli állapotot (nemzetközi konfliktus esetén),
• a szükségállapotot (országon belüli lázongás vagy polgárháború esetén),
• a megelőző védelmi helyzetet (rendkívüli állapot kihirdetése előtti háborús veszély esetén),
• a terrorveszélyhelyzetet,
• a váratlan külső támadást (amelyet természeténél fogva nem kell kihirdetni), valamint
• a veszélyhelyzetet (természeti vagy ipari katasztrófa esetén).

Az Alaptörvény kilencedik – a különleges jogrendre vonatkozó – módosítása, amely eredetileg 2023. július 1-jén lépett volna hatályba, de a tizedik módosítás ezt 2022. november 1-jére hozta előre, a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkentette a különleges jogrendi helyzetek esetkörét. Vagyis november 1-jétől kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép.

Tehát két hét múlva a következő különleges jogrendi helyzetek lehetnek:

• hadiállapot,
• szükségállapot, valamint
• veszélyhelyzet.

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a módosítás célja, hogy a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.