A zsidó vezetők holokausztban betöltött szerepéről szóló könyv bemutatóját tartották meg a szegedi MCC-ben

Tanácstalanság – A zsidó vezetés Magyarországon és a holokauszt, 1944-1945 címmel jelent meg Veszprémy László Bernát történész, a Corvinák főszerkesztőjének könyve, amelyet ezúttal Szegedre hozott bemutatásra. Könyvében kényes kérdéseket boncolgat, miközben számtalan külföldi és hazai levéltár forrásai alapján próbálja megérteni a zsidó vezetés holokauszt alatti viselkedésének történetét.

Magyarország 1944-es német megszállását követően a hazai zsidó közösségek vezetői feloldhatatlan dilemma előtt találták magukat: működjenek együtt a németekkel és a nácibarát magyar kormánnyal, vagy válasszák az ellenállás útját? A rendelkezések a fővárosi zsidó vezetőket a budapesti zsidó tanácsba, a vidékieket pedig különböző helyi tanácsokba tömörítették. A gettósítás során sokszor e tanácsokra hárult a beköltözés megszervezése és felügyelete. A német és kollaboráns magyar követeléseket szintén ők kommunikálták a közösségeik felé, a deportálások előtt pedig nemegyszer a zsidó tanácsok vezetőinek kellett szelektálniuk a gyűjtőtáborokban, hogy ki kerüljön Auschwitzba, és kit küldjenek más koncentrációs táborokba. A háború után súlyos vádak érték a zsidó vezetőket külföldön és Magyarországon is. Talán nem véletlen, hogy a történészek máig vitatkoznak szerepükről. De valójában mit tudtak ők Auschwitzról a deportálások előtt? Miért nem riadóztatták a vidéki zsidóság tömegeit? Kiváltságos helyzetben voltak-e, vagy ugyanúgy szenvedtek, mint a „kis zsidók”? Kollaboránsnak számítanak-e, vagy nem volt választásuk? Mi volt Horthy Miklós szerepe a budapesti zsidók megmentésében? Többek között ezekre próbál választ találni Veszprémy László Bernát könyve.

Lapunk kérdésére a szerző elárulta, nem egészen tíz éve, 2015 óta foglalkozik a témával, mesterdiplomáját is a magyarországi német megszállás alatti zsidó vezetés történetéről írta. A témában előtte Schmidt Mária történész írt korábban, még 1990-ben.

Azóta ennek nem született folytatása, sok időt kellett várni, hogy egy egybefüggő monográfia megjelenjen a témában"

- tette hozzá.

Érdeklődtünk arról is, mi motiválta, hogy ezt a témát kutassa.

Mikor olvastam a magyarországi holokauszt szakirodalmát, azzal szembesültem, hogy rengeteg vádat megfogalmaztak történészek, kutatók, visszaemlékezők a magyarországi zsidó vezetéssel, főleg a zsidó tanácsokkal kapcsolatban, de eddig még nem sikerült kimerítően feldolgozni a témát"

- fogalmazott. Megemlítette, Schmidt Mária könyve bár nagyon fontos a témában, de az is csak a fővárosi zsidó tanáccsal foglalkozott. Példaként felhozta, hogy a Szegedi Zsidó Tanácsról csak említés szintjén lehetett olvasni, miközben a háború után, illetve a szegedi kommunista sajtóban durva vádak jelentek meg ellenük is. Többek között Papp Róbertet is bizottsági eljárás elé állították a háború után, aki a Szegedi Zsidó Tanács elnöke volt, előtte pedig a neológ hitközséget vezette.

Veszprémy László Bernát a vidéki forrásoknak is utánajárt, köztük a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltárat a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumát is kutatta,

de a trianoni határokat átlépve Kárpátalján, Erdélyben és Felvidéken is végzett kutatásokat.

Utána kellett alaposan menni ennek az iratanyagnak, és megnézni, hogy milyen állítás igaz, a zsidó vezetők szerepéről a holokausztban és mi az, ami a kommunisták által megfogalmazott rágalom."

A szerző nem csak azoknak ajánlja a könyvet, akiket érdekel a német megszállás, a holokauszt és a XX. századi magyar történelem, hanem azoknak is, akiket érdekel az emberi természet.

A magyar zsidó vezetőket borzasztó helyzetbe hozták, feloldhatatlan dilemmák elé állították, rettenetes döntéseket kellett meghozniuk. Például itt Szegeden is arról kellett döntenünk, hogy kit deportáljanak a gyűjtőtáborból Auschwitzba, és kit - fogalmazzunk úgy - kevésbé borzalmas koncentrációs táborokba. Nyilván rettenetes feladat, emberi kihívás és tragédia volt meghozni ezeket a döntéseket. Tehát akiket érdekel az emberi léleknek, úgymond a mélységei, hogy hogyan reagálnak emberek ilyen katasztrófa helyzetekben, számukra is érdekes lehet a könyv.

Képek: MCC