Kultúra

A középkori Szeged nyomaira bukkantak az Oroszlán utcában

A középkori Szeged nyomaira bukkantak az Oroszlán utcában

2021. július 22., csütörtök
A középkori Szeged nyomaira bukkantak az Oroszlán utcában

Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy 17-18. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel.

Műemléki házak felújítása zajlik Szeged belvárosában, az Oroszlán utcában. A munkálatokkal összehangolva a Móra Ferenc Múzeum régészei végeznek régészeti feltárást a Krebsz- és Burger-háznál, mely épületek az egykori szegedi városmaghoz, a Palánkhoz tartoztak.

Meglepően jó állapotú leletek


Az ásatás során komoly, várostörténeti jelentőségű leleteket tártak fel a régészek: egy középkorból származó sáncárokra és egy hozzá tartozó, igen jó állapotban lévő fa cölöpsorra bukkantak. Rendkívül ritkaságnak számít, hogy ilyen épen megmaradt faanyagot tárjanak fel, ezért a pontosabb kormeghatározás és további információk kiderítése érdekében dendrokronológiai vizsgálatra (speciális kormeghatározási módszer) is küldenek egy mintasort.

Nehézkes a város múltjának a feltárása


A Palánk városrészt az 1879-es Nagyárvíz után teljesen át- és beépítették, így nagyon ritkán nyílik arra lehetőség, hogy ásatásokat lehessen végezni a középkori városmag területén. A feltárás során az Árpád-kortól kezdve egészen a 20. századig terjedő időszakból találtak leletanyagot, különböző tárgyakat, épületmaradványokat. Így például gazdag kerámiaanyagot a török korból, aranyozott üvegpoharakat a 18. századból, egy teljesen épen megmaradt bajonettet és egy fa borítású réz távcsövet a 20. század elejéről. Utóbbiak már nem régészeti korú anyagok, azonban mindenképpen fontosnak tekinthetőek néprajzi-várostörténeti szempontból.

A régészeti feltárásért a Móra Ferenc Múzeum felelős, a munkálatokat pedig a KÉSZ Csoport végzi. A projektben a Cégcsoport és tagvállalatai, a KÉSZ Építő Zrt. és a Provim Kft. vesz részt, illetve a Mahard, amely a földmunkákat és bontást igénylő munkafolyamatokat végzi. A restaurációs folyamatok 2021 tavaszán kezdődtek és előreláthatólag 2023 tavaszáig tartanak, és a meglévő épületegyüttes teljeskörű felújítása és átépítése zajlik a bim.GROUP tervei alapján.

„Fontos számunkra, hogy a meglévő értékek mellett újakat teremtsünk. Csodálatra méltó, ahogy a földmunkák során feltárul hazánk történelme. A projekttel példát szeretnénk mutatni, hogy a múlt értékeit szem előtt tartva a modern kor szellemének megfelelő alkotást tudunk létrehozni” – mondta Tápai Árpád, a KÉSZ Csoport generálkivitelező tagvállalata, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgató-helyettese.

„A restauráció során fontos, hogy ne csak egy általános műemlékvédelmi és felújítási projekt kerekedjen ki, hanem a hagyományos elemek megtartása mellett egy korszerű, 21. századi funkciókkal rendelkező, használható épületegyüttes születhessen újjá. Célunk, hogy belesimuljon Szeged városképébe és megtartsuk az értékeket. Kiemelten fontos számunkra a beruházás, hiszen Szeged a KÉSZ Csoport egyik otthona, és felelősségünk a legmagasabb szinten, valamint kiváló szakértelemmel hozzájárulni a város infrastrukturális fejlődéséhez” – tette hozzá Dr. Lovász Éva, a projekt jogi tanácsadója, a KÉSZ Csoport ügyvédje.

Móra Ferenc Múzeum

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.