A Szőke Tisza hajó 100 éves évfordulójára emlékeztek meg Szegeden

A megemlékezésen Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti Egyesület elnöke emlékezett vissza a hajó történetére.

A Szőke Tisza hajó 100 éves évfordulójáról emlékeztek meg Szegeden augusztus 18-án, pénteken. A megemlékezésen részt vett

Balogh Tamás

, a TIT Hajózástörténeti Egyesület elnöke is, aki beszédében részletesen előadta a Szőke Tisza hajó történetét 1917-től 1977-ig, amikor a hajót kivonták a vízi úti forgalomból a soroksári Duna ágban. 1979-ben az akkori szegedi tanácselnök,

Papp Gyula

a város részére megvásárolta a hajót, amit Szegedre vontattak, majd a város két nagyvállalatnak, a Csongrád megyei Vendéglátó vállalatnak és a Szegedi Vízműveknek adta át üzemeltetésre azzal, hogy a két nagyvállalatnak kell a szükséges felújításokat elvégezni. 1980 júliusában Papp Gyula és

Török József

vették át a hajót, ami 1990-ig étteremként és bárként üzemelt, míg az orrészénél 50 négyzetméteres úszókosár biztosította a nyári strandolást. 1990 és 2000 között a hajó diszkóként üzemelt, majd 2000-ben a város átadta a Tisza-Yact hajójavító telepnek azzal, hogy szükséges felújítás után a tápéi kikötőnek a vezérhajója legyen. Ez azonban mégsem történt meg, a hajó állaga 12 éven keresztül romlott, míg 2012-ben eddig tisztázatlan körülmények miatt léket kapott és elsüllyedt. A Szegedi Hagyományőrző Egyesület a hajó megmentéséért fáradozott, de sem a város, sem az örökségvédelmi hivatal a szükséges intézkedést nem tette meg a megmentés érdekében. Időközben a SZEVIÉP tulajdonába került, s mivel csődeljárást jelentett be, így a felszámoló hatóság közel 5 millió forintért eladta bontásra azzal, hogy a megjelölt hajó tartozékokat megőrzésre át kell adni az Örökségvédelmi hivatalnak. Ezután a bontó cég is bejelentette csődöt, így a mai napig a hajó alsó vasszerkezete a vízben van, magába foglalva a legértékesebb egységet, a kazánt, kormánykereket, kormánylapátot. Balogh Tamás jelezte, hogy a Szőke Tisza hajó életútjáról könyvet ír, hasonló módon, mint a Szent István csatahajóról, amit 1918-ban az első útján egy olasz torpedóromboló rakétája süllyesztett el. A fentiekből adódóan a Szőke Tisza hajó sorsa még mindig sok kérdőjelet von maga után, egyelőre nem tudni, hogy mikor és ki fogja kiemelni a hajóroncsot, ami esztétikailag is romboló hatással van a kikötő területére. A Szegedi Hagyományőrző Egyesület szívből örülne, ha az íródó könyv utolsó fejezete arra is választ adna, hogy a hajóból kibontott alkatrészek múzeumba kerülnek-e, vagy újbóli beépítésre. A hajó történetét az érdeklődők

az alábbi linken

tekinthetik meg.