Kerényi Miklós Máté újra Szegeden – gyerekkori álma volt Cosmo szerepe

Kerényi Miklós Máté, a Budapesti Operettszínház színművésze az Ének az esőben című film színházi adaptációja kapcsán tartózkodik a héten Szegeden. A fiatal tehetség az előadás részleteiről, valamint távlati terveiről beszélt portálunknak.

- Újra Szeged, újra Ének az esőben. Lesz-e változás az idei színpadra állítással kapcsolatban?

-A darab tulajdonképpen nem változott, hiszen ez egy reprodukciója lesz a tavalyi évi Dóm téri előadásnak. Idén minden bizonnyal erősebb, hatásosabb és jobb is lesz az előadás. A tavalyi év augusztusában valami újat alkottunk meg, aminek akkor még nem tudhattuk a nézői hatását, illetve a darab tempója is változott azóta. A darabot egy éve játsszuk Budapesten az Operettszínházban, ennek következtében az idei szegedi előadások erősebbek és összetettebbek tudnak lenni, hiszen nem az újdonság ereje fog uralkodni rajtunk, hanem előre tudunk tervezni, hogy milyen irányba is kívánjuk vinni az előadást. Továbbá a nézői visszajelzésekből építkezve tudtunk finomítani a darabon.

- Cosmo Brownként egy kulcsfontosságú, komikus figurája a darabnak. Tudna mesélni a szerephez fűződő viszonyáról?

- Számomra az 1952-es film egy gyerekkori kedvenc. Mindig is nagy vágyam volt, hogy ez a darab valamilyen formában majd megtaláljon, hiszen anno rongyosra néztem a VHS kazettán az Ének az esőbent.

Gene Kelly

és

Donald O’Connor

jelenetei mindig is ámulatba ejtettek, ami miatt egy titkolt gyermekkori álmom vált valóra, hogy a színházi adaptációban én kelthetem életre Cosmo karakterét.

- Nagy felkészültséget igényelt a korstílus megidézéséhez a sztepptánc betanulása?

- Természetesen minden darabnak megvan a saját kihívása és rendszere, amihez nekünk színészeknek idomulnunk kell. Akkor érzem magam a legjobban, ha valamilyen kihívás elé állítanak. Mind színészileg, mind technikailag arra törekszem, hogy maximálisan teljesítsem az előttem álló feladatokat. Szerencsére az Ének az esőben kapcsán is megvolt ez a plusz feladat, a szteppelés, amit meg kellett tanulnom, és alkalmaznom a már meglévő tudásom mellett. Az ilyen feladatok sohasem jelentenek terhet számomra, sokkal inkább örömteli az egész folyamat.

-A szegedi szereplés után pihenésre is lesz lehetősége a nyár folyamán?

- Több feladat is előttem áll még az elkövetkező időszakban. Augusztusban két esemény is meghatározó lesz, mindkettőt várjuk és készülünk ezekre minden erőnkkel. Rögtön a hónap elején a Budavári Palotakoncerteken lépünk fel egy nagyszabású operettkoncerttel, amely a Sissi nyomában nevet viseli. Az eseményen nem csupán hazai operett komponisták dalai fognak elhangzani, hanem a bécsi operett világát is megidézi majd a műsor. Ezt követően augusztus 20-án Kolozsvár főterén adjuk elő a Csárdáskirálynőt harmincezer ember előtt. A nyári hónapokat követően az őszi időszakot is erőteljesen kezdjük, hiszen A chicagói hercegnővel utazunk Németországba, ahol hét előadást játszunk a nagy sikerű operettből. A előadások különlegessége, hogy német nyelven adjuk elő a darabot, tehát van feladatunk bőven a nyár hátralévő részében, azonban a pihenésre is próbálok időt szakítani. Novemberben egy Luxemburg grófja bemutatónk lesz, amelynek a próbafolyamatát szeptemberben kezdjük el.

- Mik a távlati elképzelései, álmai a jövőben? Esetleg gondolkodott már rendezésen?

- Álmodozni szerepekről nem igazán szeretek, hiszen színész vagyok, ebből kifolyólag nem én döntöm el, hogy milyen szerepet játszok, ki rendez, és kik legyenek a partnereim. Nekem adnak egy feladatot, amit megpróbálok a maximális tudásom szerint végrehajtani. Emiatt nem szeretek vágyakozni, hiszen mindig ott lenne bennem a félelem, hogy az álmom nem teljesül. Mindig azt próbálom meg álommá tenni, amit aktuálisan csinálok, és abban megtalálni azt a dolgot, ami miatt az maradandó lehet a saját életemben, illetve a közönség számára is. Folyamatosan vannak törekvéseim arra, hogy a színház más szegmenseivel is foglalkozzam, gondolok itt például a rendezésre is. Ezeknek azonban nem nagyon szoktam hangot adni, hiszen még nem tartok olyan szinten az elképzeléseimmel. Akkor szeretném közhírré tenni ezeket a terveket, ha azokban már nincsenek mellébeszélések. Tervezem természetesen, hogy rendezzek a későbbiekben, azonban ahhoz még nagyon sokat kell tanulnom és fejlődnöm.