A Magyar Kultúra napját ünnepli a Csongrád Megyei Kormányhivatal január 20-án pénteken. A megyei kormányablakok ügyfélszolgálatain tíz és tizenkét óra között a magyar kultúra gyöngyszemeiből láthatnak válogatást az ügyintézésre váró ügyfelek.
A Csongrád megyei kormányablakok ügyfélszolgálatain holnap, január 20-án, 10 és 12 óra között a magyar kultúra gyöngyszemeiből láthatnak egy válogatást az ügyintézésre váró ügyfelek. A közösségi videómegosztó portálokon elérhető tartalmakból összeállított két órás programban csak magyar szerzők és magyar előadók szerepelnek. A versek, dalok, táncok és filmrészletek közzétételével nemzeti kultúránk sokszínűségére, gazdagságára és összetartó erejére irányítja rá a figyelmet a kormányhivatal.
Bessenyei Ferenctől
az MTVA Gyermekkórusáig,
Huszárik Zoltán
Színdbádjától Csukás István Sün Balázs című verses meséjéig, mintegy 30 videón elevenednek meg a magyar kultúra kiváló szerzői és előadói holnap a megye kormányablakaiban – így emlékeztet a hivatal a közelgő Magyar Kultúra napjára. Az összeállítást a megye 9 településén: Makón, Mórahalmon, Szentesen, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Mórahalmon, Kisteleken, Szegeden és Mindszenten péntek délelőtt 10 és 12 óra között vetítik le a kormányablakokban. A kézirat tanúsága szerint
Kölcsey Ferenc
1823-ban január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját. A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet
Erkel Ferenc
, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 194 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb
Fasang Árpád
zongoraművész vetette föl 1985-ben. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező. Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.