A lengyel kereszténység hajnaláról nyílt kiállítás az altemplomban

Lengyelország keresztény gyökereiről nyílt tárlat a dóm altemplomában, amely a 10. századba kalauzolja el az érdeklődőket, bemutatva a korabeli társadalmi viszonyokat, a szláv hitvilágot és a kereszténység felvételének következményeit.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület konferenciát és tárlatot rendezett a fogadalmi templomban. A „966 A kereszténység felvétele – a lengyel államiság hajnalán” című kiállítás megnyitóján

Bronisław Wildstein

író, publicista úgy fogalmazott, amikor Lengyelország megkeresztelkedésének 1050-edik évfordulójáról beszélünk, egy olyan pillanatot elevenítünk fel, amikortól is azt számítjuk, hogy a lengyel nemzet kapcsolódott Európához. „Azt szokták mondani rólunk, lengyelekről és magyarokról egyaránt, hogy mi vagyunk az európai közösséghez újonnan csatlakozott térség, ami nagy tévedés, hiszen már kétezer éve itt élünk Európában. Jól szemlélteti, hogy az európai politikai színtéren milyen jelentőséggel bírt, hogy Lengyelország és Magyarország csatlakozott a keresztény Európához, hogy 34 évvel a kereszténység felvétele után Lengyelország akkori fővárosában, Gniezno-ban összeült egy konferencia, amelyet

III. Ottó

, a Német-római Birodalom császára elnökölt” – fogalmazott. Bronisław Wildstein szerint helytelen arról beszélni, hogy a lengyel kultúra onnantól kezdve létezik, amikor felvették a kereszténységet, ehelyett arról van szó, hogy a korábban, évszázadokon keresztül képviselt kultúrát gazdagították 1050 évvel ezelőtt a kereszténység értékeivel. A kiállítás anyagából kiderül például, hogy 966-ot csak akkor tekinthetjük Lengyelország kereszténnyé válása évének, amennyiben ezt

I. Mieszko

lengyel fejedelem, családtagjai, valamint az elit képviselőinek keresztény vallásra térésével azonosítjuk. A nép kereszténnyé válása azonban – amely a korbeli Lengyelország lakosságának többségét jelentette – hosszú folyamat volt, amely az egész kora középkoron át tartott. Arról is találunk leírást, hogy a kereszténység I. Mieszko általi felvétele az ország nyitottságát jelképezte a földközi-tengeri civilizáció vívmányai, annak gazdag szellemi és tárgyi kultúrája, valamint fejlett társadalmi szervezete felé. Érdekes adalék, hogy az egyházszervezet kiépítése nemcsak a papok és szerzetesek, hanem a kőépítészethez értő mesteremberek külföldről történő beáramlását is szükségessé tette az országban, illetve ugyancsak elengedhetetlenné vált a templomok berendezéséhez szükséges könyvek, miseruhák, liturgikus felszerelések és relikviák előteremtése, elkészítése is. A keresztény szerzetesek érkezésével az olvasás és írás tudománya is egyre terjedt, a betűk ismerete ugyanis a keresztény kultusz gyakorlásához elengedhetetlen volt. A kora középkorban természetesen jóformán az egyházi emberek kiváltsága volt ez. A dóm látogatóközpontjában rendezett tablókiállítás egy héten keresztül tekinthető meg.