A vályogház a múlté? - 19. alkalommal tartanak bioépítészeti napokat Szegeden

A hagyományok megőrzéséhez és az új technológiák alkalmazásához kapcsolódó kérdések is előkerülnek októberben. A konferencia 3 napig, a kapcsolódó kiállítás másfél hétig tart, amelyek látogatása ingyenes.

19. alkalommal rendezik meg az Újszegedi Bioépítészeti Napokat október 4. és 15. között, a konferenciát 2003 óta a Bálint Sándor Művelődési Házban tartják meg. A mozgalom a '80-as években virágzott fel, az első ehhez kapcsolódó rendezvényt 1987 szeptemberében tartották - mondta el

Kiss Ernő

, az intézmény igazgatója. A programot idén is három pólusra építik fel: a bioépítészetre, a népi építészetre és a magyar organikus építészetre. Kiemelte a művelődési ház vezetője, hogy többek között

Makovecz Imre

is jelentős szerepet játszott abban, hogy ma egy jelentős irányzatról beszélhetünk. Kiss Ernő úgy látja, nemcsak az új építményekről beszélhetünk, hanem az épített örökség megőrzéséről is. Megemlítette azt, hogy a Délmagyarország negatívumként beszélt a vályogházak létéről, pedig inkább felújítani kellene őket. A "Juhász Gyula utcai ház elpusztítása elleni"

is beszélt, szerinte ez esetben nem volt baj, hogy a politika beleszólt a döntésbe, s

megakadályozták a bontást

. Hozzátette, ez nem mindig sikerült, egy árvíz előtti épületet kellett elpusztítani, hogy a Dugonics térnél a Lombard felépíthesse amerikai jellegű székházát.

2001-ben alakult meg a magyar Bioépítészeti Egyesület, s 2003-tól renezik meg már minden évben a Bioépítészeti Napokat.

Monostory Péter

okleveles építészmérnököt, az egyesület elnökét már egyetemista kora óta foglalkoztatta, hogy miként lehetne minél környezetkímélőbben építkezni. Hangsúlyozta, már a Bioépítészeti Napok kezdetétől azt szerették volna, ha a konferencián és kiállításon komoly szakemberek megalapozott véleményei jelennének meg, amiket megvalósult példákkal lehet illusztrálni, mert csak így lehetséges megnyerni a kívülállókat az ügynek. Az építész szerint a hagyományok megőrzése fontos, de nem zárkóznak el a legújabb technikai eredmények felhasználásától sem. Az építészmérnökök mellett egyetemi oktatók is előadnak október 4. és 6. között, de meghívtak kertészmérnököt, gépészmérnököt, vízépítő mérnököt és villamosmérnököt is - összesen 14 személy mutat be egy-egy témát a konferencián. Két előadó a klíma és az építészet kapcsolatáról fog beszélni, mert az épített környezet negatívan hat a terület klímájára, amin változtatni kell. Maga Monostory Péter az éghajlatváltozás okait tárja fel, mert úgy érzi, átestünk a ló túloldalára, mindenért az emberi tevékenységet okoljuk, miközben ketté kell választani a természetes, nem befolyásolható folyamatokat, s azokat, amik ellen tehetünk.

Véghely Tamás

villamosmérnök, az első magyar napelemgyár vezetője bemutatja a tévhiteket a Zeró energia házzal kapcsolatban, amely ugyan fosszilis energiát valóban nem használ fel, de megújulót igen, aminek szintén vannak hatásai. A szakember a modern közlekedés és a környezetvédelem kapcsolatáról is szól, mert az energiafelhasználás egyharmada a különböző méretű járművekhez köthető. Érdeklődésre tarthat számot az az előadás, amiben a kender mint szigetelőanyag jelenik meg, jól használható falazatban, födémben. A kapcsolódó kiállításhoz a Csongrád Megyei Építészkamara több jelentős tagja is küldött anyagot,

Vesmás Péter

a szegedi Tisza part fejlesztéséről,

Török Csongor

a tömeginformálás integrációja a természetben témakörében készített tablót. október 4. és 15. között szívesen várnak előzetes bejelentkezéssel óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, akiknek rájuk szabott programot állítanak össze. A konferencia és a kiállítás látogatása ingyenes.