Rómeó és Júlia az osztályteremben + FOTÓK

A szokásos irodalomóra helyett Verona városában találták magukat a Karolina-gimnázium 9. osztályos tanulói. Barnák László és csapata egy rendkívüli osztálytermi előadásra érkezett, ahol nemcsak a jó hangulatról gondoskodtak, hanem a Rómeó és Júlia kapcsán kielemezték a generációk közötti különbségeket, valamint párhuzamot állítottak a fiatal szerelmesek tragikus története és napjaink love sztorijai között.

Ferencz Nándor

,

Tolnai Hella

,

Borsos Beáta

,

Rédei Roland

és

Barnák László

. Ők öten, a Rómeó és Júlia című tragédia 14 szerepét vették vállukra azon az osztálytermi előadássorozaton, mellyel a klasszikus művet kortárs hangnemben, közvetlen módon szeretnék közvetíteni a fiataloknak. Barnák László színész-rendező ötféle fordításból rakta össze a romeo.es.julia címre keresztelt előadást, az erősen meghúzott szöveg egyaránt tartalmaz részleteket

Szász Károly

1871-es, és

Varró Dániel

2006-os fordításaiból. "Sokat dolgoztunk a próbákon, hogy túl a fordítási különbségeken, hogyan mutathatnánk meg a stílusbeli eltéréseket kizárólag színészi játékkal. Nem a teljes darabot játsszuk el, hanem egy keresztmetszetet, amivel többek között azt szeretnénk megmutatni, milyen konfliktusban állnak a fiatalok például a szüleikkel, és hogy a világ leggyorsabb szerelmi történetének nevezett darab hogyan hat a mai fiatalokra, milyen párhuzamokat lehet találni a szerelmek között."

A gimnazisták már-már úgy érezhették, vígjátékba csöppentek, a vicces álarcok és a mobiltelefonok között a színészek igyekeztek hűek maradni a drámai jelenetekhez, konfliktusokhoz. Egymást és szerepüket váltva bújtak újabb és újabb karakterekbe, rendkívül intenzív játékot varázsolva ezzel az osztályterembe. Rédei Roland például öt karaktert is bevállalt: Mercutio, Tybalt, Capulet, Rómeó, Lőrinc barát bőrében állt a képzeletbeli színpadra. A rendező már nem először visz klasszikusokat osztálytermi előadásokra, korábban az Antigoné és a Nyugatponthú is népszerűnek bizonyult a középiskolások körében. "Darabválasztás során az volt a kiindulópontom, hogy a Rómeó és Júlia a kötelező tananyag része, illetve ebben közrejátszott még, hogy idén van Shakespeare halálának 400. évfordulója is. Másrészt, ez egy olyan mű, ami tartalmi szempontból színészként és rendezőként mindig is izgatott. A művekkel történő ilyen tapasztalat segíthet abban, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a művek elolvasásához, és nem titkolt szándékunk, hogy a színház felé csábítsuk őket. Ha látják a színészeket saját közegükben, vagyis az iskolában, akkor remélhetőleg ők is eljönnek a színészek közegébe, a színházba. A célunk az, hogy ne tartsanak a színháztól, ne egy sötét helyként gondoljanak rá, ahol kötelezően kell ücsörögni, hanem egy mindig játékos, humorral átszőtt helyet lássanak benne."