Tavaly tízből három magyar járt színházban

Tavaly a magyar lakosság mintegy egyharmada vett részt színházi előadáson, a közönség nagyobb része nő, nagyvárosban él és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik - derült ki a GfK piackutató intézet által a színházi világnap alkalmából végzett és csütörtökön közzétett elemzésből.

A 15 és 69 év közötti válaszadók bevonásával zajlott, 4000 fős, reprezentatív felmérés szerint a magyarországi lakosság 29 százaléka fordult meg színházi előadáson tavaly. A színházi szórakozást nagyobb valószínűséggel választják a nők: esetükben minden harmadik ellátogatott legalább egy előadásra az elmúlt év során, míg a férfiak esetében ez csak a megkérdezettek negyedéről mondható el. A korosztályi összetételt elemezve látszik, hogy a 30 év alattiak a legaktívabbak, a vizsgálatban résztvevő 15 és 19 év közöttiek körében tízből négy, a huszonéveseknek pedig 35 százaléka vett részt előadáson. Ebben a tekintetben a legalacsonyabb, 23 százalékos értéket az ötvenes korosztályban regisztrálták. Meghatározónak bizonyult a lakóhely is: az ezer fő alatti községek esetében tízből csak egy ember fordult meg előadáson, de kétszer ekkora érték jellemző az ennél nagyobb, ám húszezer főnél kisebb települések lakosságának körében. A több tíz- vagy százezres városokban már százból harmincöt, Budapesten pedig minden második lakos színházlátogató. Az európai statisztikai adatokkal összevetve kiderül, hogy a magyarok az átlag alatt költenek színház- vagy koncertlátogatásra, amelynek hátterében az állhat, hogy a rendezvények és intézmények gazdálkodásának állami támogatása miatt többek számára elérhetőbbek a produkciók. A színházlátogatások száma alapján pozitívabb a kép, mert míg Németországban a 2013/2014-es évadban száz lakosra 34 színházlátogatás jutott, addig 2014-ben Magyarországon 65, ami szinte a duplája, jövedelemarányosan feleannyi pénzből. A színházlátogatások számában növekedés figyelhető meg az elmúlt pár évben, hiszen a KSH adatait nézve 2000 és 2008 között éves szinten négymillió körül ingadozott a nézők száma az előadásokon, a 2009-ben indult növekedés viszont az utolsó vizsgált év végére, 2014-re mintegy hat és félmillióig emelte a látogatások számát. Regionálisan inkább az ország központi területein és Nyugat-Dunántúlon jellemző az előadásokon való részvétel, Budapest és a Nyugat-Dunántúl kiemelkedik az országos átlagból, a többszöri látogatások zöme is ide koncentrálódhat. Az ország déli és északi tájain élők szabadidejüket kevésbé töltik színházba járással. A vizsgálat szerint a magasabban iskolázottak fogékonyabbak az irodalmi kikapcsolódásra; az egyetemet vagy főiskolát végzettek 61 százaléka, az érettségivel rendelkezők fele, az ennél alacsonyabb végzettségűek körében pedig hozzávetőlegesen tízből egy személy színházlátogató éves viszonylatban. Párizsban 1957-ben március 27-én volt a Nemzetek Színházának évadnyitója, ehhez a dátumhoz kötődik a színházi világnap, amelyet az UNESCO égisze alatt működő Nemzetközi Színházi Intézet kezdeményezett 1961-ben.