Újabb hét Magyar Örökség Díjat adnak át - a Somogyi-könyvtár is a díjazottak között
Szombaton adják át a Magyar Örökség Díjakat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében, az elismerést újabb hét kiemelkedő személyiségnek és intézménynek adományozzák.
Magyar Örökség Díjban részesül a kárpátaljai Credo együttes nemzetszolgálata,
Gisztl Anna
népi ihletésű ruhatervező kézműves művészete,
Lőrincze Lajos
nyelvész, nyelvjáráskutató "édes anyanyelvünk" védelmében folytatott nyelvművelő tevékenysége és
Cseh László
úszó világversenyeken elért eredménye - közölték a szervezők az MTI-vel. A kuratórium kitüntetésben részesíti a vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő család fél évezredes hagyományőrző művészetét, a Somogyi Károly esztergomi kanonok által alapított szegedi Somogyi-Könyvtárat, valamint
Varga Tamás
matematikatanár,
Vargha Balázs
irodalomtörténész és
Varga Domokos
író szellemiségét. A Credo együttes összefügg
Ivaskovics József
nevével, aki a zenekar vezetője, zeneszerzője és az alapítvány elnöke. Élete a gyermekek zenei nevelése, művészeti műhelyek alapítása és a bibliai tanítás szolgálatában áll - fogalmaz laudációjában
Böszörményi Gergely
kiadó, producer, hozzátéve: az együttes jellegzetes egyedi hangzása az egy szál gitárral, és egy ideje hegedűvel kísért többszólamú vagy éppen egyszólamú szép tiszta éneklés, melyben valóban él a vers.
Budai Ilona
népdalénekes szerint Gisztl Anna minden munkájára a mívesség a jellemző, az anyagokat, csipkéket maga válogatja, festi, a gyöngyözési motívumokat maga tervezi és készíti el. Az alkotó célja egy igényesebb, egyéni, semmivel össze nem hasonlítható öltözködési kultúra, a polgári, városi népviselet kialakítása.
Balázs Géza
nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár Lőrincze Lajost a 20. század talán legismertebb és legnagyobb hatású nyelvészének nevezi méltatásában. Hozzáfűzi, hogy ezt részben személyes vonzerejének, azon belül kedvesen tanáros stílusának, szép, nyugodt, dunántúlias ízű beszédének és a rádiónak köszönheti. Az Édes anyanyelvünk című rádióműsornak 1952-től 1993-ig volt a "hangja", gazdája. "A Varga-testvérek édesanyjuk sok szép szavát igyekeztek megörökíteni életművükben, játékaikban. Tamás arra kért bennünket, hogy játsszunk matematikát, Balázs arra, hogy játsszunk a szóval, Domokos pedig arra figyelmeztetett, hogy nem születtünk szülőnek, de a szülői lét megtanulható" - hangsúlyozza méltatásában
Gazda István
tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója.
Csurka Gergely
sportújságíró laudációja szerint Cseh László "a nyáron egyetemes úszótörténelmet írt azzal, hogy a hetedik egymás követő világbajnokságon szerzett érmet. Arccal a harminc felé ő lett az első férfiversenyző, aki valaha képes volt ugyanabban az úszásnemben egy vébén mindhárom távon, azaz 50, 100 és 200 méteren dobogóra állni". "A vargyasi bútorfestő és fafaragó Sütő- család fél évezredes története összmagyar- és erdélyi sikertörténet egyben. Csodálatos a folytonossága, a kvalitása, a kisugárzása, mindaz, amitől a művészet korokon, ízléseken és történelmi korszakokon átível és szellemi magasságokba képes emelni az egyént és a közösséget egyaránt" - méltatja Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a kitüntetett Sütő Levente Lehelt és Sütő Istvánt. Somogyi Károlyról szólva Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros így szól: egyházi javadalmát szinte teljes egészében könyvtára alakítására fordította, úgy tervezte, hogy gyűjteménye egykor nyilvános könyvtár lesz. 1881-ben okiratban is az árvíz sújtotta Szegednek ajándékozta 43 ezer 701 kötetes könyvtárát, amely több évtizedes, szigorú elveken alapuló gyűjtőmunka eredménye. A Magyar Örökség Díj azon magyar személyeknek, intézményeknek és csoportoknak adható negyedévente, akik és amelyek tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez.
