Fodor József emlékkiállítás nyílik hétvégén az Alföldi Galériában
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1935. december 9-én látta meg a napvilágot Hódmezővásárhelyen az egyik legvásárhelyibb festőművész, Fodor József. A 2007-ben elhunyt alkotó életművét közel másfélszáz alkotáson keresztül mutatják be tudatosan készült arra, hogy a világot, melybe beleszületett, képileg megörökítse. Az emlékkiállítást Lázár János kancelláriaminiszter, a dél-alföldi város országgyűlési képviselője nyitja meg szombaton délben az Alföldi Galériában.
„Vállalom a krónikás szerepét, amikor a környezetemben végbemenő lassú, de feltartóztathatatlan változást ábrázolom.
<...>
Képeimen közvetve vagy közvetlenül mindig az ott van az EMBER, aki alakítja, formálja a környezetét, a tájat, és akit folyamatosan alakít, formál a táj, amiben él" - vallotta
Fodor József
. Az emlékkiállítást rendező
Feledy Balázs
szerint fontos ráirányítani a közfigyelmet a hódmezővásárhelyi festészet meghatározó alakjának munkásságára. Fodor József 1958-tól kezdődően, fokozatosan alakította ki egyéni, személyes stílusát, amely a "klasszikus" alföldi realizmust tekintette művészi gyökérzetének. Kiforrott festői felfogása is mindig látványközpontú maradt, de létrehozta expresszivitással átitatott, eleven, dinamikus festőiségét, amely bátor színkezeléssel jelenített meg tájat, embert - írja róla a tárlat kurátora. Fodor első egyéni kiállításának katalógusában, 1964-ben vetette papírra azon gondolatait, melyből idei budapesti és vásárhelyi emlékkiállításainak címe is származik: „Születésem és gyermekkorom helyéből és élményeiből természetesen következik, hogy szeretem e tájat, a földjéből kinőtt minden élőlényével együtt.
<...>
Kiállításom rajzain, festményein az én nézőpontomból tükröződnek a jelenségek, tárgyak, emberek. Én ilyennek látom a világot." Az Alföldi Galéria teljes földszintjén megrendezésre kerülő kiállítás mintegy százötven művön keresztül, különböző tematikák szerint mutatja be Fodor József életművének értékeit: tájképeit, zsánereit, életképeit, portréit, emberábrázolásait, szobabelsőit, csendéleteit, valamint Hódmezővásárhely művelődéstörténetéhez kötődő képeit.
