Süveges Gergő Szegeden: Ismerd meg saját szeretetnyelvedet!

Süveges Gergő jött, látott és házi feladattal küldte haza közönségét. A könyvtár minden egyes kis zeg-zugában, a könyvespolcok között megbúvó hallgatóság ezt azonban egy cseppet sem bánta, sőt még meg is köszönték neki a hálás feladatot. A televíziós műsorvezetőnek és újságírónak a Somogyi-könyvtár Rókusi fiókkönyvtárában tett látogatása kapcsán, a program résztvevői minden bizonnyal számos gondolattal a fejükben távoztak, családról és generációkról, szeretve nevelésről és értékekről, nagymamákról és unokáikról, idősekről és fiatalokról egyaránt.

„Ezek a mai fiatalok”…”Letagadhatnál tíz évet az életedből”…”Hatvan év felett az ember már jobban teszi, ha otthon ül és kötöget”… Ezeket a szavakat naponta hallhatjuk, ha felszállunk a villamosra, ha egy régi ismerősünkkel találkozunk az utcán, vagy csak ha elsétálunk reggel gyümölcsért a piacra. Protokollmondatok ezek, amelyeket a nélkül mondunk ki, hogy átgondolnánk jelentésüket. Lehet, hogy a „mai fiatalok”, akiknek viselkedését elítéljük csupán egy hozott mintát követnek? Miért is kellene az embernek tíz esztendőt letagadnia az életéből, amikor lehet, hogy azok voltak életének legfontosabb évei? Miért gondolná bárki is, hogy hatvan év felett már nem élhet tartalmas életet valaki, amikor nyugdíjas éveiben – ha egészsége is engedi – egy sor olyan dologgal foglalkozhat, amelyre korábban nem volt ideje? Életünk során számos tévhittel találkozunk, amelyekre a figyelmet Süveges Gergő is felhívta Gary Chapman, amerikai író és párkapcsolati szakértő „szeretetnyelvéből” merítve gondolatait. Minden ember számára létezik egy „nyelv”, amelyen keresztül a legkönnyebben teremthet kapcsolatot környezetével, amely által a leginkább érzi szeretve magát. Egyeseknek az elismerő szavak vagy az együtt töltött idő a legfontosabb, míg másoknak az ajándékozással, a szívességtétellel vagy éppen a testi érintéssel férkőzhetünk közelebb a szívéhez. A kérdés csupán annyi, ismerjük-e a saját szeretetnyelvünket és tisztában vagyunk-e azzal, hogy a számunkra fontos embereknek milyen módon kedveskedhetünk. Ennek a kérdésnek a megválaszolására buzdította közönségét házi feladatával Süveges Gergő. „Kínálhatunk gyermekünknek/unokánknak egy negyedik szelet dobostortát is, az előző három mellé, ám ha őt nem az ajándékozás szeretetnyelvén tudjuk megszólítani, nem lesz száz százalékos a sikerünk. Lehet, hogy torta helyett csupán egy kedves szóra vágyik vagy éppen egy elismerő simogatásra” - mondta az újságíró. Egy nagyszülő ahol tud, segít. Egy újdonsült édesanyának/édesapának pedig bizony minden segítségre szüksége van a kezdet kezdetén. Ám mint oly sok más területen, ez esetben is törekedni kell a harmóniára. Egyetlen nagymamától sem várható el ugyanis, hogy nullától huszonnégy óráig rendelkezésre álljon. De milyen jól tud esni unokának, szülőnek és nagyszülőnek is egyaránt heti egy-egy „nagyi nap”. A hiszti ellen harcoló, szigorúnak tűnő nagymama is megenyhül, ha unokája nála keresi a vigaszt és olykor a nagyi kötényébe a legjobb belesírni a bánatunkat. Süveges Gergő szerint a mai gyerekek egyáltalán nem beszélnek kevesebbet társaikkal, mint tíz évvel ezelőtt, csak éppen a saját technikai eszközeiken keresztül teszik ezt. „A mai szülők azért aggódnak, mert gyermekük a telefonját nyomkodja a vacsora közben, így hiába vannak egy térben, nem töltenek minőségi időt együtt. Az én gyermekkoromban édesapám a szomszéd kertbe hajította a Sherlock Holmes könyvemet, mert azt olvastam a vacsoraasztalnál, a helyett, hogy beszélgettünk volna. A dolgok lényegében nem változtak sokat az évek során, csupán az okostelefont nem szeretjük kihajítani az ablakon”- osztotta meg saját élményét a négy gyermekes előadó. Fontos tehát milyen mintákat hozunk és viszünk tovább családunkba, hisz rajtunk is múlik gyermekeinkből milyen szülők válnak. Épp ezért ismerjük meg szeretetnyelvünket és így Sherlock Holmes kötet és okostelefon egyaránt házon – és családon - belül maradhat. Dobostortából pedig, sosem elég…

Hegedűs Réka