Gaál József kapta az idei Tornyai-plakettet (FRISSÍTVE)

Gaál József Munkácsy Mihály-díjas festő-, grafikus- és szobrászművész, művészeti író, tanár kapta a 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat fődíját, a Tornyai-plakettet. Az elismerést vasárnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere adta át a képzőművészeti seregszemle megnyitóján az Alföldi Galériában.

Tanulmányait az idén 55 esztendős művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakán végezte, ahol

Raszler Károly

,

Kocsis Imre

és

Rozanits Tibor

voltak a mesterei. 1993-óta óta tanít, jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő tanszékének egyetemi docense. 1983-tól rendszeresen szerepel hazai és külföldi kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és számos magyarországi múzeumban. Dolgozott a salgótarjáni és a makói művésztelepen. Művészi világképének meghatározó motívuma az egymással ellentétes világképek közötti őrlődés, "a mindenben való kétkedés gyötrelme" - írta róla

Szabó Noémi

művészettörténész.

Gaál József

vallja, hogy egy arcba kívánja tömöríteni a remény és reménytelenség eksztázisát. E művészi célkitűzés figyelhető meg a 62. Vásárhelyi Őszi Tárlaton szereplő Három testvér című alkotásán is. Az íróként is tevékenykedő alkotónak rendszeresen jelennek meg szépirodalmi és műkritikai írásai. A Tornyai-plakettel minden évben a tárlaton szereplő egy kiemelkedő művész munkásságát ismerik el, amellyel a hazai kiállítások között a legmagasabb összegű, nettó egymillió forintos jutalom jár. A

Szabó Iván

szobrászművész által tervezett plakettet a díjazottak csak egyszer kaphatják meg. A tárlat megnyitóján összesen 19 elismerést adtak át. A Hódmezővásárhely városa és a Magyar Művészeti Akadémia által közösen alapított Rudnay Gyula Művészeti Ösztöndíjat, amellyel egy éven át havi százezer forint támogatás és a névadó leszármazottja által adományozott Rudnay-rézkarc is jár,

Mórocz István

grafikusművész nyerte el. A fiatal művész 2014-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán

Eszik Lajos

és

Szurcsik József

tanítványaként. Műveit egy cserépgyári munka ihlette: az ipari környezet, a gyári szerkezetek jelennek meg finom és aprólékos grafikai eszközökkel kivitelezett alkotásain. A Magyar Művészeti Akadémia által felajánlott díjban

Gallov Péter

grafikusművész részesült, az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját

Dobó Bianka

képzőművész kapta. A kiállítás fődíján túl Hódmezővásárhely városa adja az

Endre Béláról

, valamint a

Galyasi Miklósról

elnevezett díjakat is: előbbi mesterdíjat

Nagy Attila

, utóbbi nívódíjat

Szvet Tamás

szobrászművész vehette át. A felsőoktatási intézmények festő szakának végzős hallgatóinak meghirdetett Fiatal Festők Nívódíjában

Bíró Botond

festőművész részesült.

Lázár János: Hódmezővásárhelyen szükség van a művészekre

Hódmezővásárhely az ország egy olyan pontja, ahol szükség van a művészekre - jelentette ki

Lázár János

vasárnap a 62. Vásárhelyi Őszi Tárlat megnyitóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy az első kiállítást megrendező

Tornyai János

, majd Galyasi Miklós, aki később felismerte, hogy a század eleji kiállítás folytatására szükség lenne és mindazok, akik a 62 Őszi Tárlatot megrendezték, vásárhelyeik voltak vagy kötődtek a településhez. Az, hogy a tárlat az évtizedek során megmaradhatott, nem csak a kultúrpolitikának, nem is a várospolitikának volt köszönhető, hanem annak, hogy Hódmezővásárhely polgárai mindig szerették a szépet - hangsúlyozta a politikus. A 20. század vérzivatarai, háborúk, forradalmak, vagyonelvételek, államosítások közepette a hódmezővásárhelyiek képesek voltak ragaszkodni a széphez, a jóhoz. Az itt élők végtelenül optimisták, hisznek a jövőben és a jelenben is, éppen azért úgy gondolják, a bennünket körülvevő világ lehet szép - fejtette ki a miniszter. Lázár János úgy fogalmazott: polgármesterként azért támogatta a tárlat megszervezését, mert be szerette volna bizonyítani a helyi közösségnek és a tágabb környezetnek azt, hogy bármilyen körülmények között élünk is, ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az élet lehet szép és jó. A politikus rámutatott: ez különösen fontos azért is, mert akik művészként élik világukat, ennek nap mint nap az ellenkezőjét tapasztalhatják személyes sorsuk okán. Kevés elismerés, megbecsülés jut nekik, ezért a politikus különösen büszke arra a városra, amely megalapította az őszi tárlatot és azokra a polgárokra, akik ragaszkodtak a kiállítás megmaradásához.