Müller Péter Sziámi: "Somnakaj története valóságra épülő, emberi sorstörténet, amit a zene repít"

A tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztivál után végre Szegedre is ellátogat a Művészetek Palotájában órási sikernek örvendő gypsy musical, a Somnakaj. A több ismert hazai előadóművész és alkotó komoly előkészítő munkáját dicsérő előadás írójával, Müller Péter Sziámival beszélgettünk.

A Somnakaj produkció a fővárosi siker után végre a Szegedi Nemzeti Színházba is ellátogat, hogy a Tisza-parton is hirdesse: közös munka és együttgondolkodás révén bizony felépülhet a párbeszéd hídja a nemzetiségek és a többségi társadalom között. A 2014-es Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében bemutatott Somnakaj akkora népszerűségnek örvendett, hogy az eredetileg egy estésre hirdetett előadást továbbjátszásokkal toldották meg a fővárosban.

Müller Péter Sziámi

, a darab írója így emlékszik vissza az április 6-ai bemutató estéjére: "Ez is kicsit szokatlan, sőt, bizarr történet… Amikor felkértek az írásra, már nem csak a Somnakajra kelt el minden jegy a MŰPÁ-ba, hanem a vele szemközt horgonyzó A38 koncerthajón ugyanarra a napra (április 6-ra) kitűzött koncertünkre is az AndFriends nevű zenekarommal, amelyen a Pintér Béla Társulat színészei is velünk énekeltek... Tehát, nem tudtam jelen lenni a bemutatón, és őszintén szólva, eléggé izgultam, hogy mit fog okozni

Szabó Máté

rendezésében ez a hirtelen fogant darab, épp csak annyit mertem remélni, hogy megússzuk. A koncert végén láttam a telefonomban, hogy már sokan írtak és hívtak a szomszédból: óriási siker van, hosszan állva tapsol a közönség, bőrszínre és pártállásra való tekintet nélkül. Ennél többre nem is vágyhattam, de az igazi siker ezután következett: a MŰPA is lekötött még egy sor előadást az egyetlen előre tervezett után, majd elindult az országos turné is, sőt, a külföldi bemutatók lehetősége is lassan kezd realitássá érni. Nagyon örülök, hogy

Hegyi Árpád Jutocsa

újjárendezésében utaztathatóvá és egyben még erősebbé vált az előadás, és annak is, hogy ekkora a siker. Nagyon keveset érzek ebből a magaménak, a siker legfőbb letéteményesei a fantasztikus zenészek, táncosok, énekesek és különösen a címszereplő

Szakács Hajnalka

." Lehet-e úgy kiteljesedni cigányként, hogy nem kell feladni a gyökereket? Tulajdonképpen erre a kérdésre keresi a választ a koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozásából született Somnakaj. "Nem fogalmaznék a darab egésze helyett külön, rövid, szöveges üzenetet, Somnakaj története valóságra épülő, emberi sorstörténet, amit a zene repít. Remélem, azt "üzeni", amit minden jó műalkotás, hogy nézőként-embertársként jó drukkolni és segíteni a gyengébbeknek, az esélytelenebbeknek, jó osztozni a bennük rejlő titkos szépség rejtelmeiben" - felelte az író arra a kérdésünkre, mit üzen a nézőknek a darab, ami aa romákkal szemben megfogalmazott sztereotípiák lerombolását tűzte ki célul. "A Somnakaj hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhítéséhez azáltal, hogy hidakat épít magyarok és cigányok között" - mondta korábban az MTI megkeresésére

Szakcsi Lakatos Béla

, a darab egyik zeneszerzője. Müller Péter Sziámi szerint pont a zene az, ami e bizonyos híd elemeit adja. "A szövegben, a jelenetezésben egyszerre törekedtem tárgyilagos-drámai realizmusra és költőiségre. De a legfőbb híd, természetesen, a zene. Minden, ami az előadás során segít a beleélésben, a nehéz sors átélésében, az "egyaránt ember"-ség erősítésében a "más fajta ember" zsigeri félelmével és gyűlöletével szemben. Legyen ez a más roma vagy éppen menekült migráns."

Mészöly Gábor

azonos című játékában egy roma lány, Somnakaj sorsán keresztül ismerkednek meg az olvasók a hazai cigánysággal, vagyis, hogyan reagál családja és a falusi doktornő a lány továbbtanulási szándékaira. Mint arra Müller Péter Sziámi is felhívta a figyelmünket, a MŰPÁ-ban bemutatott produkció nem egyezik a Mészöly-játékkal. "Ez egy furcsa helyzet volt. Nem a művet, csak a címet kellett megközelítenem. Az eredeti produceri elképzelés szerint Mészöly Gábor Somnakaj című mesejátéka adta volna a zenés játék kerettörténetét. A zenék és a fellépők adva voltak. Nagyon későn (a bemutató előtt pár héttel, amikor már kint voltak a plakátok a címmel, és a jegyek is mind elfogytak), derült ki, hogy a zenei szövet ledobja magáról az eredeti sztorit. Engem avval keresett meg

Stromajer Andrea

producer, hogy próbáljak a zenéhez adekvát történetet írni, valamint, hogy fordítsak le néhány lovári nyelvű dalt, és újat is írjak Szakcsi lakatos Bélával, aki régi szerzőtársam és barátom - de a cím maradjon az eredeti. Ehhez Mészöly Gábor nagyvonalúan hozzájárult, én pedig nekiláttam megálmodni egy hasonnevű cigánylány sorsát a magam élményanyagára támaszkodva. Bőven volt ilyen, hiszen több filmet készítettem romákról, játék- és dokumentumfilmeket egyaránt.

Tarr Bélával

végeztem egy osztályban a Színművészeti filmrendező szakán, egy időre engem is bevonzott a Budapest Iskola. Főleg az akkoriban készült, "Megváltási kísérletek" című (betiltott) egész estés, civil szereplőkkel forgatott doku-játékfilmem tapasztalatai adták az alapot az új Somnakaj-történethez." A produkció fővárosi sikere után

Áder János

köztársasági elnök személyes ajánlásával igyekezett a Somnakajra csábítani a színház szerelmeseit. Ez is igazolja, milyen sokrétű a musical. "Ez önmagában talán még nem bizonyítja, de jó, ha minél többen csábítják egymást színházba. Köztársasági elnökök tekintetében egyébként hamar elkényeztetett az élet. Legkorábban akkor, amikor 1980-ban

Jacques Chirac

úr (akkor még „csak” Párizs polgármestere segített abban, hogy az emigráns magyarokból álló Spions zenekarral a nyitás előtt áló Pompidou Centre-ban próbáljunk, majd a nyitás napján koncertezzünk is… 1993-ban pedig maga

Göncz Árpád

csábította a Sziámi zenekar nyári táborából kinőtt,

Gerendai Karcsival

, a zenekar szervezőjével megálmodott Sziget (akkor még Diáksziget) Fesztiválra a látogatókat. Mindjárt az elsőnek ő volt ugyanis a fővédnöke" - válaszolta felvetésünkre az író. A gypsy musicalt szeptember 20-án láthatja a szegedi közönség a Tisza-parti teátrum Nagyszínházában, mégpedig a következő szereposztásban: Somnakaj - Szakács Hajnalka Gojma, Somnakaj apja - ifj.Kovács Antal Misi, rockénekes - Oláh Gergő Doktornő - Falusi Mariann Zsáró, Gojma testvére - Papadimitriu Athina Sanyi tata, Somnakaj nagyapja - Balogh Lajos Béla bácsi - Szakcsi Lakatos Béla Lajoska, zenész Londonban - Kathy Horváth Lajos Petőfi, falu félbolond költője - Szilvási István

Szerzők:

Író: Müller Péter Sziámi Zeneszerzők: Kovács Antal, Marco Markovic, Szakcsi Lakatos Béla, Szirtes Edina Mókus, tradicionális roma dalok

Alkotók:

Hangszerelő: Szirtes Edina Mókus Rendezőasszisztens: Libor Laura Díszlettervező: Árvay György Koreográfus: Mihályi Gábor, Juhász Zsolt, Deffend Inci