Abigél végre a szegedi szabad ég alatt + FOTÓK

Meglepő, nem tervezett fordulatoktól sem volt mentes Somogyi Szilárd Abigél-feldolgozásának péntek esti bemutatója. A közönség hízelgő tapssal és lábdobogással hálálta meg a többórás élményt, a közel telt házas előadáson a kultúra Jimmy Jumpjának is szemtanúi lehettünk.

Gyakran panaszkodnak az irodalomtanárok, hogy egyre nehezebb olvasásra bírni a gyerekeket. Bár időnként felkerül a könyvesboltok polcaira egy újabb ifjúsági bestseller (és ez jó!), magyar írók regényeit már kisebb kedvvel forgatnak a fiatalok. Ezért egyszerre hálás, ugyanakkor nehéz feladat hárul arra a rendezőre, aki bevállalja, hogy leporol egy klasszikust.

Somogyi Szilárd

néhány éve

Szabó Magdától

személyesen kapta a megtiszteltetést, hogy legkedvesebb "lányát", Abigélt először színpadra állíthatja. A Szegedi Szabadtéri Játékok pénteki premierjére sokan elhozták tinédzserkorú unokáikat, gyerekeiket, akik valószínűleg a Magyar Televízión 1978 óta rogyásig ismételt film első képkockái láttán (eddig legalábbis) elkapcsoltak. Jó dolog, hogy rá bírták venni őket egy kálvinista lányiskola növendékeiről szóló darab megtekintésére, ami a második világháború alatt játszódik, így tele van olyan utalásokkal, mint a "kétes származású" vagy az "erkölcstelen rendelet". Lehet, hogy a gyerekek egy része ezeket nem tudta dekódolni, a történetvezetés mégis megértette velük, hiszen történelmi kortól függetlenül a háború és hazugság csak az, ami.

Mivel a rendezőnek egy 600 oldalas kötetet kellett színpadi és nézői értelemben is emészthetőre faragnia, az egyébként fontos első jelenetekkel (apa és lánya megajándékozza egymást búcsúzáskor) nem vesződtek túl sokat az alkotók, 6-7 percbe se tellett, Vitay Georgina (

Vágó Zsuzsi

) máris a Matula Leánynevelő Intézetben találja magát. A musical főszereplőjének sikerült az utolsó sorokba is elérnie hangjával, bár az ott ülők nem láthatják arcát, Gina minden belső vívódását, a kálvinista szigorral szemben érzett gyűlöletét át tudta adni. Ahogyan az idővel, úgy a számos helyszínt felölelő térre is ki kellett valamit találni, erre pedig remek megoldás született a forgó színpaddal.

Túri Erzsébet

díszlettervező valójában egy, éppen csak a legszükségesebbeket illusztráló épületpanelt helyezett el a színpad közepén, ami hol iskolaként, hol hálóteremként, igazgatói irodaként, vagy utcaként jelenik meg. A kémények télen füstölnek, karácsonykor havazik, háború idején pedig lángnyelvek csapdosnak az ég felé. A statisztákkal sem fukarkodtak: a lánycsapat szinte a teljes felsős évfolyamot vissza tudta adni,

Lőcsey Jenő

koreográfus kihasználva a gigantikus színpadot több mint 50 lány közreműködésével töltötte be a teret.

Matulásnak lenni szörnyű, de

Simon Pannának

és

Peller Annának

annál jobb, vagyis Kis Marinak és Torma Piroskának, hiszen nekik lehetőségük van kicsit bohóckodni a színpadon. Főleg Peller Anna a tompa, de vicces figurával - szóvirágaival és hangyányit trampli stílusával szerettek volna kedveskedni a fiatalabb korosztálynak. És ez így van jól, hiszen például Kis Mari és Gina osztálytermi veszekedése az egyik legerősebb jelenet az egész előadásban. A nézők épp, hogy felocsúdtak az első szín végi légiriadós akcióból (ugyanis egy valódi repülő húzott fel a nézőtér felett), a második felvonás rögtön kifütyüléssel indult. No, nem a színészi játék váltott ki nemtetszést a nézőkből, hanem az a férfi, akkor mi sem természetesebb, előadás közben sétált fel a színpadra, megzavarva ezzel a produkciót. Úgy tűnik, a szabadtéri játékok Jimmy Jumpja van születőben, aki felolvasós mutatványával pár röpke percre meg is akasztotta az előadást. Azzal ugyan nem számolt, hogy mondandójából egy kukkot sem fognak érteni a lelátón, a színészek viszont kedvesen megtapsolták, majd levezették. A rövidítés ára, hogy Kőnig tanár úrról (

Csonka András

) nem lehet elképzelni, hogy ő a "legbátrabb" és "legtisztább szívű" ember a világon, s Kalmár tanár úr (

Homonnay Zsolt

) sármját is csak azzal sikerül érzékeltetni, hogy a lányok a karácsonyi búcsúzáskor egy szívből jövő "Ahhh!"-val mondanak neki viszlátot (természetesen az Isten áldásával kívánságokkal együtt). Zsuzsanna testvér (

Nádasdi Veronika

) érzései sem olyan kiforrottak, ő azonban minden kihagyott jelenetet átültetett énekébe, hogy azon át szólítsa meg a nézőket. Míg az első felvonásban kevés jut a Horn Micit alakító

Udvaros Dorottyának

, addig a második részben praktikusabb szerep jut neki, holott így is kevesebb a jelenléte, mint amennyit a könyv megkövetelne. Somogyi Szilárd musical-csemegét ígérő "világpremiere" után biztosan többen újra előveszik az Abigél kötetet vagy hétvégén pihenésképp megnézik a harminchét éves filmet. Lassabb lefolyásúak, van idő kibontakoztatni egy-egy karakter előtörténetét, a szabadtéri feldolgozás ennek ellenére egy minden korosztály számára emészthető színpadi változat.