Bagó Bertalan: a Kék róka gondolkodásra sarkall

Bagó Bertalan egy olyan vígjátékkal tér vissza a Tisza-parti teátrumba, amelyben a nézőkre hárul a szerelmi sokszög kibogozása. Herczeg Ferenc legsikeresebb alkotásáról, a női mesterkedés történetéről a rendezővel beszélgettünk.

A Kék róka alapkonfliktusát az hozza felszínre, hogy egy váratlan szituáció hatására "homokszem kerül" a szereplők addig szinte háborítatlan életébe. "Ez a hatás juttatja el az embereket a jellemfejlődés útjára, hiszen az új, váratlan helyzetben rákényszerülnek arra, hogy megoldják problémáikat."

Bagó Bertalan

neve már nem ismeretlen a szegedi közönség előtt, hiszen a tavaly évadban

Feydeau

sikeres darabját, A hülyéjét állította színpadra. "Valójában össze sem hasonlítható Feydeau bohózata Herczeg vígjátékával, hiszen előbbi pusztán helyzetkomikumokra épülő darab, amelyen jót nevetnek a nézők és nem is akarnak azzal foglalkozni, milyenek is valójában a szereplők. Ellenben

Herczeg Ferenc

, aki meg akarja mutatni, milyen okok állnak az emberi viselkedés mögött, hogy a nézők végül rádöbbenjenek a következmények miértjére. Magyarázatot kapnak arra, miért csalta meg az egyik szereplő a másikat" - ecsetelte az alapvető különbségeket a rendező az évadzáró bemutatók között. A Kék róka alkotójának legnagyobb pályatársa volt

Molnár Ferenc

(az évad elején beharangozott, Az üvegcipő című darabját cserélték meg a vígjátékkal), a főváros színházkedvelő közösségét felváltva próbálták elcsábítani egymástól. Habár műveikben eltérő társadalmi közegből származó karakterek sorsát elevenítették meg, mégis riválisként tekintettek egymásra. Herczeg társadalmi vígjátékaival és színjátékaival aratott nagy sikert, a világháború után a nyugati országokat majmoló pesti polgárság, valamint az izgalmas társadalmi élet vonzotta a világégés borzalmai elől menekülő közönséget. 1917-ben, a Vígszínházban mutatták be először a Kék rókát, amely a mára szállóigévé vált kérdéssel foglalkozik: "járt-e Cecile a Török utcában?" A háromfelvonásos a francia szalonvígjátékok technikájával megírt darab, a női mesterkedések története. Cecile és férje, Pál látszólag hétköznapi polgári életet élnek, ám az asszonynak már nem kielégítő a "kitartott", otthon ülő nő szerepe, ezért szerelmi kalandot keresve összemelegszik Sándorral, a házibaráttal és a jóképű, arisztokrata családból származó Trill báróval. A Kék róka alapvetően a szerelmi élet problémáit feszegeti. "Jól látjuk-e magunkat, a viszonyainkat? Világosan látjuk-e azt az embert, akivel együtt élünk? Miért élünk kompromisszumokban és hol húzzuk meg a határt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ. Bizony, le lehet élni úgy egy életet, hogy észre sem vesszük mikor ment tönkre a párkapcsolatunk, ez a darab viszont lehetőség arra, hogy végiggondoljuk a sorsunkat" - ajánlotta a színház szerelmeseinek figyelmébe a vígjátékot Bagó Bertalan. Cecile szerepében

Szabó Gabit

láthatjuk, míg Pált

Kárász Zénó

, Sándort

Borovics Tamás

, Trill bárót

Rédei Roland

, Lencsit pedig

Gidró Katalin

alakítja az április 10-én, kisszínházban debütáló Kék rókában.