A Kék róka egy kiszámíthatatlan nő története + FOTÓK

A Kék rókát, amelyet Sztálin kedvenc színdarabjai között tartott számon, 1917-ben mutatták be először a Vígszínházban. A méltatlanul elfeledett szerző egyik legsikeresebb művét áprilisban Bagó Bertalan állítja színpadra a szegedi színházban.

Háromfelvonásos vígjáték váltja az évad elején beharangozott mesés darabot, Molnár Ferenc Az üvegcipőjét. A Szegedi Nemzeti Színház a jövő évre tervezett Kék róka című előadással cserélte meg az eredetileg áprilisra tervezett művet, így a színház szerelmesei egy, a 20. század kedvelt, mára azonban méltatlanul elfeledett szerzőjének alkotását láthatják a színpadon.

Molnár Ferenc

és a Kék róka alkotója,

Herczeg Ferenc

a kor talán legnagyobb riválisai voltak, bár a műveikben felbukkanó karakterek egészen eltérő társadalmi közegből jöttek, felváltva próbálták elcsábítani egymástól a főváros színházkedvelő közönségét.

Bagó Bertalan

rendező a szerdai közönségtalálkozón érdekességképp elárulta, a westernfilmeken túl

Sztálin

kedvenc darabjai között tartotta számon az először 1917-ben színpadra állított Kék rókát. Már nem első alkalommal jön szembe Herczeg Ferenc rendezői munkája során: két évvel ezelőtt Bizánc című művét rendezte. A rendező neve a szegedi közönség előtt nem ismeretlen, tavaly például

Feydeau

sikeres darabját, A hülyéjét vitte színre. Viccesen megjegyezte: a Tisza-parti város váltja ki belőle, hogy a szegedi teátrumban rendszerint szerelmi sokszögek témáját boncolgatja, majd komolyra fordítva a szót hozzátette, Herczeg súlyos témákat feszeget a Kék rókában. Vagyis arra keresi a választ: miben változott a modern, 20. századi nő életfelfogása, világszemlélete az alázatos 19. századi hölgyekéhez képest?

Szabó Gabi

úgy véli, a nők kortól és korszakoktól függetlenül csakis a szerelemre, a szeretetre vágynak, ugyanakkor a századfordulót követően keményebbek, nehezen kaphatóak lettek. Cecile karaktere éppen ezt az öntudatra ébredést tükrözi, aki igazi "kék rókaként", vagyis kiszámíthatatlan sarki rókaként viselkedik.

Borovics Tamás

furcsa viszonyként jellemezte Sándor, Cecile és Pál háromszögét, a két férfi ugyanis annak ellenére ápol szoros barátságot, hogy a férj, Pál (

Kárász Zénó

) háta mögött Sándor összemelegedett feleségével. Cecile házasságát csak a szokások tartják össze, a nő megelégelve ezt a helyzetet keres kalandot magának korban hozzá illő, illetve fiatalabb udvarlók köréből. Míg Sándortól szerelmet, a jóképű és gazdag Trill bárótól (

Rédei Roland

) ajándékokat, férjétől pedig biztonságot, baráti odafigyelést kap. A felek - csakúgy mint a való életben tennék - elítélik egymás cselekedeteit. Mindannyian a másikat hibáztatják, amiért az képes volt félrelépni, vagy nem tett eleget azért, hogy a kapcsolatba ne léphessen be egy harmadik, sőt, negyedik és ötödik fél. A háromfelvonásos vígjátékot április 10-én mutatják be a Szegedi Nemzeti Színház kisszínházában.