Bánffy Miklós életéről és munkásságáról nyílik kiállítás Hódmezővásárhelyen

Az egykori polihisztor külügyminiszter Bánffy Miklós életéről és munkásságáról nyílik kiállítás Illúzió és tükröződés címmel a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban a magyar kultúra napján, csütörtökön.

Szebeni Zsuzsanna

kurátor a több közgyűjtemény összefogásával létrehozott, március közepéig látható Illúzió és tükröződés című tárlat anyagát bemutató keddi sajtótájékoztatón elmondta, a Tornyai-múzeumban

Bánffy Miklós

családjával, életével, politikai tevékenységével és az egykori bonchidai családi kastéllyal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A művelődési központban látható tárlat pedig a sokoldalú főnemes színházi munkásságára fókuszál. Bánffy Miklós Erdély egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családjából származott. Budapesten nevelkedett, majd Kolozsváron jogi tanulmányokat folytatott. Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánja, 1910-től képviselő volt, 1921-1922-ben pedig külügyminiszterként dolgozott. Nevéhez fűződik többek között a Sopron és térségében tartott névszavazás kiharcolása, a mely a "hűség városának" Magyarországhoz visszakerülését eredményezte. A tárlaton láthatók karikatúrái, melyet a külügyminiszter a genovai béketárgyalások alatt külföldi diplomatákról készített. Bánffy Miklós műgyűjtő is volt, az apjától örökölt értékes gyűjteményt a második világháború kitörése előtt a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezte letétbe. Ezek közül a tárlaton bemutatnak közel húsz, a Bánffy család tagjait, illetve a bonchidai kastélyt ábrázoló történelmi festményt és grafikát. A Szépművészeti Múzeumba 1951-ben került át az a négy ólom kisplasztika, melyek közül kettő - az osztrák barokk szobrászat kimagasló alakja,

Georg Raphael Donner

Merkúrt és Vénuszt ábrázoló, a 18. század derekán készült alkotása - a Tornyai-múzeumban is megtekinthető. Élete során Bánffy Miklós mindig kapcsolatban állt a művészetekkel, zenét szerzett, festett, kosztümöket és díszleteket tervezett, színdarabokat írt és szépirodalmi tevékenységet folytatott. Az Operaház élén eltöltött több, mint fél évtizede alatt az operairodalom nagy alkotásait tűzte műsorra, valamint ekkor mutatták be először Bartók műveit. A tárlaton bemutatják jelmezterveit, és látható néhány

Bartók Béla

A kékszakállú herceg vára című operájához az eredeti tervei alapján újra elkészített jelmez is. A két világháború között meghatározó szerepet játszott az erdélyi magyar irodalom fejlesztésében. Nemcsak az Erdélyi Helikon folyóirat főszerkesztője volt, hanem könyvillusztrátorként többek között

Tamási Áron

Ábel a rengetegben című regényének első kiadása is az ő tollrajzaival jelent meg. Fő irodalmi művének a háromkötetes Erdélyi történet tekinthető.