Egész Európába szállítanak az újszegedi orgonakészítők + FOTÓK

Kevesen tudják, milyen nagyszabású munka folyik minden nap az újszegedi Lövölde utcában, ugyanis itt működik az egész Európába szállító svájci Metzler Orgelbau AG magyarországi leányvállalata.

„1995 óta létezik ez műhely, azelőtt kint dolgoztam előbb Bajorországban, majd Svájcban, ott tanultam ki az orgonakészítés csínját-bínját, régi célomat sikerült azzal megvalósítani, hogy itthon hozhattam létre egy műhelyt, először meg is lepett, hogy a svájci cég egyből beleegyezett” – mesélt a kezdetekről

Kohlmann Tamás

. A műhely, amely jelenleg az 59. orgonáján dolgozik, eleinte csak a fémsípok elkészítésével foglalkozott, idővel azonban szélesedett a tevékenységek köre, elkezdtek faanyaggal is dolgozni, és így már fasípok, pedálok gyártását is végzik, az 1890 óta működő anyavállalat saját erdejéből, illetve saját fűrészüzeméből származó különböző fafajtákból, mint például a tölgy, gyertyán, dió, cseresznye, ében. „Bár a kapacitásunk megvan egész orgonák készítéséhez, a szállítás nehézsége miatt ’csak’ alkatrészekkel foglalkozunk, a nagyméretű darabok, az orgonaház, a sípokat tartó szélláda elkészítése az orgona jövőbeni helyén történik, azonban a két említett részen kívül nagyon sok mindent mi gyártunk” – fejtette ki a szegedi orgonakészítő. „Időnként én is kijárok helyszínekre, ez azonban nem gyakori” – tette hozzá. Az újszegedi orgonaépítők átlagosan negyed év alatt készülnek egy-egy hangszer alkatrészeivel, azonban ez az időtartam az orgona méretétől és szerkezetének bonyolultságától függően változhat.

„A síp az orgona lelke” – magyarázza Kohlmann Tamás. Újszegeden az orgonasípokat nyers ón- és ólomtömbökből öntik ki helyben, négyfajta ötvözettel dolgoznak. „Tévedés, hogy az orgonákat gyakran kell hangolni, egy jól elkészített hangszer hangzását akár 20 évig is képes megőrizni” – emelte ki az orgonaépítő. Hangolásra azért van ilyen ritkán szükség, mert a sípokat hangra vágják a készítéskor, tehát gyakorlatilag a gyártás közben már behangolják az orgonát, de Svájcban az anyavállalat végzi a végleges intonációt. Az orgonák különlegessége, hogy szinte teljesen mechanikusan működnek, a levegő befújásán kívül minden mozgást fa vagy fém alkatrészek biztosítanak, még műanyag is csak egy kicsiny, centiméternél kisebb, forgást segítő gyűrű erejéig van jelen a hatalmas hangszerben. A modern orgonákban a levegőt elektromos motor fújja be a szélládába, ami szintén csak természetes anyagokból épül fel, még a zsanérjai is bőrből és kötélből állnak. „Egyszer rekonstruáltunk egy középkori orgonát, amibe még pedállal fújtatták a levegőt, de a mai hangszereknél kérés szerint használunk akár digitális technikát is, de csak kiegészítő lehetőségként, a megrendelő igénye szerint. Jómagam a mechanikus megoldások pártolója vagyok, sokkal finomabban lehet megszólaltatni az orgonát, a billentés így hasonlít a csembalóéhoz, és az eszközök élettartama is hosszabb” – mondta el Kohlmann Tamás. Az akár 5 méteres nagyságot is elérő sípok és a többi alkatrész teljesen egyedi formára történő gyártását négyen végzik:

Krizsán Sándor József

és

Kónya Sándor

asztalosmesterek,

Fábián Gellért

, betanult sípkészítő dolgoznak Kohlmann Tamás orgonaépítő mester vezetésével. Az orgonaépítés nem könnyű szakma, Magyarországon csak a fővárosban oktatják, a Zeneakadémia hangszerkészítő műhelyében, azonban az ismeretek gyakorlati elsajátításának legmegfelelőbb módja az, ha a növendék inasként helyezkedik el egy már aktív orgonakészítő mesternél. „Közel 32 szakma egyes részleteit tömöríti ez a hivatás, a fő vonások az asztalosmunka és a fémsíp-készítés, ez utóbbi Svájcban külön szakmaként működik” – jegyezte meg a szegedi orgonaépítő mester.

A műhely megrendeléseinek száma csökkenőben van, de nagy számban jelentkeznek igények javításra, karbantartásra, felújításra. „Eddig a leányvállalat jelleg miatt külföldi megrendelésekkel foglalkoztunk, Németországba, Ausztriába, Svájcba, Spanyolországba, Nagy-Britanniába, Olaszországba, Norvégiába szállítottunk, de szeretnénk nyitni a hazai, talán a szegedi piac felé is. Felvettük a kapcsolatot a dómmal, a székesegyház orgonistája,

Nagy Péter

a mi műhelyünk segítségével is javítja a dóm orgonájának sípjait" - mondta el az orgonakészítő. „A cég az alsóvárosi ferences templom, valamint az újszegedi új református templom számára is adott árajánlatot orgonára, bár a hangszereink ára idehaza nem igazán versenyképes. Ennek ellenére nagy dolog lenne egy ilyen magas minőségű hangszert Szegeden felépíteni, nem kis részben egy szegedi műhely munkájával, hátha akad valaki, aki egy ilyen ügy mögé áll” – árulta el vágyát Kohlmann Tamás. „Rendkívül precízen kell dolgoznunk, néhány milliméter tévedés miatt már selejtté válhat egy-egy munkadarab, egy hatalmas orgonát pedig megszámlálhatatlan egyedi készítésű alkatrész épít fel” – mondta el Kohlmann Tamás, majd hozzáfűzte: „Minden nehézség ellenére csodás szakma, mert egy jól elkészített hangszer akár nyolcszáz évig is működőképes maradhat, emléket állítva alkotója munkájának.”