Ha legközelebb a szegedi színházban jár, s még mielőtt kényelemesen helyet foglal a nézőtéren, tekintsen fel a mennyezetre! Érdemes.
Nem is gondolná, hogy a feje felett egy 128 esztendős csoda függeszkedik, mintegy 15 méteres magasságban, amely az előadások szünetében fényárral tölti meg a vörös bársonnyal borított grandiózus teret. De fogadjunk azt sem, hogy az épület mennyezete fából készült, a rajta látható freskók pedig nem is freskók, hanem vászonra pingált festmények. Akik pedig fejjel lefelé táncolnak: néptáncosok, maskarás muzsikusok és házi zenészek. A 900 kg-os csillárt 1886-ban emelték helyére, méghozzá nem az általunk jól ismert kétajtós főbejárat felől, hanem a színpadon át. A csörlő, amelyet külön a gigantikus világítótest mozgatására építettek a mai napig dolgozik, azonban már nem vaslánc csörög a csörlők között, hanem drótkötelek tartják az óriási súlyt - ecsetelte a Telin TV-nek
Boros Endre
, a színház gondnoka. Mint kiderült, a csillár minden év augusztusában leereszkedik a szédítő mélységből, hogy újraaranyozhassák a faelemeket, ellenőrizzék az öreg acéltengelyt, s kicserélhessék a markában tartott 98 izzót. Kistestvérei, amelyek a lenti nézőtéren világítanak szintén fából készültek, ők viszont csak egy-egy égőt tartanak kezeikben.
http://youtu.be/NpRf7YhoYas
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.