Széles Anna és Steiner Béla kapta az idei Bessenyei-díjat

Széles Anna színművész és Steiner Béla zeneszerző, karnagy, zenepedagógus kapta idén a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat.

Az elismerést

B. Élthes Eszter

, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Almási István polgármester (Fidesz-KDNP) adták át az alföldi város a magyar kultúra napja alkalmából rendezett szerdai ünnepi közgyűlésén. A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2008-ban alapította meg a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. A kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művészről, Hódmezővásárhely szülöttéről és díszpolgáráról elnevezett elismerést minden esztendőben az amatőr és hivatásos színjátszás, népdal, magyar nóta, instrumentális zene, kórus, néptánc, vers- és prózamondás területeiről jelöltek közül két személy, illetve csoport érdemelheti ki. A magyar kultúra fejlesztésében és terjesztésében, a magyar nyelv ápolásában, a magyar nemzet és nyelv fennmaradásáért folytatott munkában kimagasló teljesítményt nyújtóknak odaítélhető díjjal – a város pecsétjével ellátott oklevél és a Bessenyei Ferenc portréját ábrázoló plakett mellett – 500 ezer forintos pénzjutalom is jár.

Széles Anna

Nagyváradon született, Marosvásárhelyen szerzett színész diplomát, 1965-ben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződött, amelynek 1989-ben történt Magyarországra való áttelepüléséig tagja volt. Az anyaországban előbb a Karinthy Színpad, 1990-től a Thália, majd az Arizona Színház tagja lett. 1962-től szerepelt filmekben és néhány esztendő alatt Románia egyik legtöbbet foglalkoztatott, leghíresebb, legkedveltebb női filmszínészévé vált. A hatvanas évek végétől Magyarországon forgatott filmekben is játszott, és ő volt a

Németh László

Irgalom című regényéből készült tévésorozat főszereplője is. A jelenleg 72 esztendős Széles Anna szinte az egyedüli színész, akinek sikerült magyar anyanyelvűként egy szomszédos ország művészetében is jelentős szerepet játszania, és komoly népszerűséget elérnie.

Steiner Béla

Érsekújváron született, Budapesten szerzett zenetanár-karnagyi karnagyi diplomát, majd 23 esztendősen, 1950-ben Pitvaroson kapott óraadói állást az általános iskolában. A román határ menti Csongrád megyei községben eltöltött néhány esztendő alatt több színpadi táncjátékot írt. 1955-től dolgozott Hódmezővásárhelyen. Az alföldi város mellett Csongrádon, Szentesen és Makón is részt vett az ének-zenei általános iskola megalapításában, illetve a hangszeres zenei képzés elindításában. A zenepedagógus 1973-tól a Bethlen Gábor Gimnázium tanáraként és karnagyaként dolgozott, fiatalok százai énekeltek az általa vezényelt kórusokban. Ezzel párhuzamosan több száz gyermek-, női és vegyeskari művet, zenés irodalmi színművet, népi játékot és műdalt írt, s munkásságából nem maradtak ki az operák sem.