Péntektől látogatható a szikáncsi aranylelet Vásárhelyen
A szikáncsi aranykincsről nyíló kiállítás egy különösen érdekes és izgalmas korszakba, Isten ostorának azaz Attila uralkodásának idejébe vezeti a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba ellátogatókat. 1963 őszén a pulykáit legeltető Jozó Erzsébet közel ezerötszáz solidusból álló, mintegy hat és fél kiló súlyú aranykincsre lelt Hódmezővásárhely határában. Január 31-én a Tornyai János Múzeumban kiállítás nyílik a különleges értékű római kori pénzleletből.
"Ahhoz a tanyához menjenek, amelyiknél a legtöbb pulyka van" - irányították a környékbeliek a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesét és munkatársát a „befőttesüvegnyi arany" megtalálásának helyszínére, a hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, a szikáncsi tanyavilágba. A történet 1963. október 21-én kezdődött, amikor
Józó Erzsébet
a friss szántásban pulykái legeltetése közben, ostorának nyelével a földet turkálva néhány „apró, sáros, sárga érmét” talált. A Tornyai János Múzeumban január utolsó napján nyíló kamaratárlat egyrészt felidézi az éremlelet előkerülésének izgalmas történetét, másrészt köszönetnyilvánítás a páratlan leletről a nemzeti múzeumnak hírt adó Józó Erzsébetnek, családtagjainak, valamint a pénzegyüttest összegyűjtő és feltáró szakembereknek.
A lelet bejelentésének köszönhetően - az először a vásárhelyi Óra-Ékszer boltban bemutatott különleges finomságú arany solidusokra az eladó azt mondta, hogy „sárgarezet nem vesznek” - kerülhetett sor a lelőhelyen a régészeti munkálatok elvégzésére. Az aranypénzek előkerülésének helyén végzett leletmentésen a szakemberek beazonosították az elrejtés helyét és közel 300 darab újabb érmét találtak, valamint hosszas utánajárással összegyűjtötték az elajándékozott aranyakat. Mindemellett a hatvanas években a hazai régészeti kutatásban jelentős újításnak számító, apró tárgyak észlelésére is alkalmas fémkereső műszeres vizsgálat további solidusokat tárt fel. A régészek olyan alapos munkát végeztek, hogy még arról is meggyőződtek, hogy „a legelésző pulykák nem szedegettek az aranyból.” Az érdeklődő nagyközönség január 31-én 17 órától tekintheti meg a szántásból előkerült kincs legszebb darabjait: több mint félszáz színarany, verdefényes solidust, melyek finomsága 23 karát feletti. A pénteki napon a Tornyai János Múzeum hosszabbított nyitva tartással és kedvezményes, 300 forintos jegyárral várja az "aranyra áhítozó" látogatókat.
