Normann hódítás az Emlékpontban

A 10-13. század Angliájába kalauzolja Szántó Richárd történész, egyetemi docens az Emlékpont történelmi szabadegyetemének hallgatóságát január 15-én, szerdán 17 órakor kezdődő előadásán a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben. 1066-ban Hódító Vilmos angliai partraszállásával új hatalom emelkedett fel Nyugat-Európában; a normannok új hűbéri berendezkedést valósítottak meg a meghódított szigetországban.

Az 1066. évben jelentős fordulat következett be Nyugat-Európa történelmében, amelynek következtében új hatalom emelkedett fel Európa nyugati partjai mentén.

Hódító Vilmos

és normann hűbéresei meghódították Angliát. Vilmos teljesen új berendezkedést valósított meg a meghódított országban, amelyet saját Normann Hercegségével kapcsolt össze. Az előadás az anglo-normann hűbériség kialakulását és az angliai normann berendezkedést ismerteti. A hűbériség a feudalizmusra - különösen Nyugat-Európában - jellemző, az uralkodó osztályon belüli függési rendszer. E alá-fölérendeltségi viszonyról a mai napig úgy beszélnek, amely eleve magában hordozza a hűbéresek függetlenedését, a központi hatalom meggyengülését - olvasható a Rubicon történelmi folyóirat e témában megjelent tanulmányában. E klisének kivalló ellenpéldája az erős angol állam. Hódító Vilmos és utódai a hűbéri–vazallusi lekötelezés olyan rendszerét építették ki, amely egyedülálló módon mindig a király szolgálatában állott.