Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor a szegedi BYD gyárról is beszélt Nyíregyházán
Szeged római kori öröksége: tények, leletek, feltételezések
A Római Birodalom kisugárzása idáig is elért. Szeged is része volt a birodalmi évszázadok hálózatának.
A majd kétezer évvel ezelőtti Szegedről kevés emlék maradt ránk. Döntően régészeti leletek és egy olyan írásos emlék, amit a történeti kutatás Szegedre vonatkoztat. Ptolamaiosz görög földrajztudós a második század közepén a görög-római világot ismertető Geografia című munkájában régebbi forrásokat is felhasználva ír Partiszkon településről, melyet a szarmata földön található legdélebbi városhoz hasonló (esetleg csak megerődített) településként ír le. A név kétségkívül a Tisza római kori nevéből a Parthiscusból eredeztethető.
Partiszkon az őrállomás
A Krisztus utáni első század elején a Dunától nyugatra lévő területeket elfoglaló rómaiak Pannónia néven szervezik meg ottani provinciájukat.
Keletebbre, a későbbi Erdély területén Traianus császár 106-ra fejezi be a dák nép leigázását, egykori földjükön létrehozva Dacia provinciát. A kettő közötti Duna-Tisza közti térségbe a görög-római forrásokban jazignak nevezett szarmata nép települ az első században.
A szarmaták országát átszelő több út egyike, a Dunántúl és Dél-Erdély közötti legrövidebb útvonal a Maros bal partján vezetett, amit számos Daciából származó téglalelet is bizonyít. Ezek alapján feltételezhető, hogy a 2–3. század során tényleges római jelenléttel is számolhatunk az alföldi szarmata területeken.
Kereskedelem és hírszolgálat
Theodor Mommsen a monumentális Római történelem című munkájáért 1902-ben irodalmi Nobel-díjat kapó német történész is úgy vélte, a Maros menti római útvonal Szegedig ért, ahol kereskedelmi- és postaállomás is működhetett.
A fejlett és a kor szintjén gyors római hírközlés számára nélkülözhetetlen volt, hogy váltólovakat és megfelelő szállást tudjanak biztosítani a futárok, hírvivők számára.
A mai Szeged területe erre kifejezetten optimálisnak mutatkozik. Innen a Duna-Tisza közén át Pannóniáig továbbvivő szakasz még kevésbé ismert, egyes feltételezések szerint Dunaszekcsőnél érhetett véget.
Régészeti emlékek Szegeden
A rómaiak a mai Szeged belvárosi területén elfogadott régészeti-történeti megállapítás szerint őrhelyet létesítettek. Ennek régészeti nyoma számos a szegedi vár bontásakor előkerült feliratos római téglalelet és egy második századi márvány férfifej, mely valószínűleg egy nagyobb dombormű része lehetett. A vár déli részén eredeti helyzetükben római készítésű padozat-téglácskákat találtak. Az időszakos római jelenlét mellett a kereskedelmi kapcsolatok megléte, Róma kulturális és technológiai kisugárzásra a térség lakosságára a birodalmi évszázadokban folyamatos volt.
A barbárok földjén
A politikai korrektséget még nem ismerő rómaiak barbároknak nevezték a birodalmon kívüli, általuk kevésbé fejlettnek tekintett népeket.
Egyes római császárokban felvetődött az ötlet, hogy a Pannonia és Dacia provinciák közötti, délről Moesiaval határos területet Sarmata Provincia néven romanizálják, ám ere végül nem adatott lehetőségük.
Dacia harmadik század második felében történt római kiürítése az addig is szórványos alföldi jelenlétüknek is véget vethetett. A szarmaták tárgyi emlékeit, egykori épületeinek rekonstrukcióit a Szegedtől 20 kilométerre található bordányi Szarmata Régészti Parkban tekinthetjük meg.
További híreink:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
© 2025