Dóm téri Pantheon: közös alkotáson Hont Ferenc és Buday György
Két barát, két alkotó, egy város. A Dóm téren dombormű idézi fel Hont Ferenc és Buday György munkásságát.
A szegedi szabadtéri játékok megszervezésének - mások mellett - két kezdeti szorgalmazója, a Dóm előtti színpadra közösen megálmodott előadást megalósító két jóbarát, Hont Ferenc és Buday György együttes emlékművének bemutatásával folytatjuk a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokot ismertető sorozatunkat.
Kolozsvárról Szegedre
Buday György Szegeden tizenkét töltött: 1924-től 1936 végéig élt itt, de ez az időszak érlelte jelentős személyiséggé, s tette ismertté mint közéleti embert és mint művészt. Kolozsváron született, egyetemi tanár édesapját Trianon után a román hatóságok ellehetetlenítik. 1924-ben költözik a család Szegedre, ahol Buday Árpádot a régészeti tanszék vezetésével bízzák meg. György fia már diákként kitűnik rajztehetségével. Jogot végez, de ifjúságától kezdve a grafikai művészetekben teljesedik ki. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként a szabadtéri játékok létrehozását sürgeti, majd díszleteket is tervez a Dóm téri előadások számára.
Kiteljesedő sikeres grafikus
1931-től csaknem kizárólagosan a fametszés technikájával élt. A művészet természetes létmódjának nem az egyediséget, hanem a széles körű hozzáférhetőséget biztosító, azonos minőségű műveket eredményező sokszorosítottságot tartotta. Ezen célkitűzésnek tökéletesen megfelelő fametszetei ezért zömmel könyvek kísérőinek, sajátos értelmezéseinek készültek, bár - főként Angliában - egyedi lapokat, könyvektől független sorozatokat is készített. Könyvművészként, mint könyvek „elgondolója”, tipográfusa és illusztrálója is jelentőset alkotott.
Angliában magyar szívvel
1937-től Angliában él, 1941-ben Pablo Picasso társaságában megválasztották az Angol Királyi Akadémia tagjává. Elítéli Magyarország világháborús szerepvállalását, ezért távollétében megfosztják magyar állampolgárságától.
A háború lezárultát hazai rehabilitáció követi, megbízzák a Londoni Magyar Intézet létrehozásával és irányításával. A sztálinista fordulat után ismét vád alá helyezik és immár másodszor fosztják meg magyar állampolgárságától.
Míg idehaza elítélik, az angol királyi család nagyra értékeli művészetét, Buday György készítette II. Erzsébet 1952-es trónra lépésekor a hagyományos koronázási értesítés metszeteit. Az 1956-os forradalom leverésének hírére idegösszeomlást kap, innentől 1990-ben bekövetkezett haláláig egy szanatóriumba visszavonultan él és alkot.
Gyárosfiúból színházi szakember
Hont Ferenc színházi rendező, színházesztéta 1907-ben született Szegeden gazdag ruhanagykereskedő gyermekeként. Költői és színészi ambícióktól fűtve középiskolai tanulmányait abbahagyva bejárta Németországot, majd rendezőasszisztens Párizsban.
Szegeden, majd Budapesten rendezőként dolgozik 1928-1937 között. Egyik első kezdeményezője, hogy a megépült Dóm téren szabadtéri játékokat rendezzenek.
Az avantgardban találta meg testhezálló szellemi irányzatát, lelkes tagja az 1930-37 között működő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
Aktív formálója az első szabadtéri játékoknak, az 1933-as Ember tragédiája bemutatót, melynek díszleteit barátja, Buday György tervezte, legsikeresebb rendezései között tartják számon.
A modern színház szolgálatában
A friss szellemi irányzatok hazai színházi meghonosítását célul kitűzve színésziskolát vezet, színházi lapokat szerkeszt. 1944-ben munkaszolgálatra hívják be, 1945 nyarán tér vissza otthonába.
Hazatérve 1949-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola, ezt követően az Országos Színháztörténeti Múzeum majd nyugdíjba vonulásáig a Színháztudományi Intézet igazgatója.
1945 utáni vezetői szerepvállalásai során, különösen a sztálinista korszakban színházi kollégák feljelentése és a szovjet mintájú propagandista irányvonal kiszolgálása is tevékenységének része volt. Budapesten hunyt el 1979-ben.
Centenáriumi emlékmű a Dóm téren
Születésük századik évfordulóján 2007-ben Szeged városa állítatta az emléktáblát, mely Fritz Mihály alkotása. Az emléktáblán lévő domborművön balról Hont Ferenc, jobbról Buday György látható, a háttérben a Dóm képe látszik. A szegedi szabadtéri játékok két kezdeményezőjének és kezdeti színpadi alkotójának, a két barátnak közös portréja a Dóm térhez közvetlenül kapcsolódó művészek emlékhelyeinek sorát gyarapítja.
