Színek a titkok helyett – Kovács Anikó kiállításán jártunk + FOTÓK

A mackó, a némakacsa és az utca – mindez intenzív színben úszva. Kovács Anikó festőtehetség tárlatával csütörtökön megnyílt az SZTE Tehetségpont és a Somogyi-könyvtár közös kiállítás-sorozatának harmadik része.

Anikó

festményeinél nincsenek titkok, amelyeket bonyolult szavakkal, nehézkes összefüggésekbe ágyazottan kellene bemutatni. Nincsenek a titkokat elfedő fátylak sem – fogalmazott a kiállítást megnyitó

Fabulya Zoltánné

, az SZTE JGYPK Raj-művészettörténet Tanszékének oktatója. Hozzáfűzte: a festmények egy pályája elején járó alkotó első lépéseit tárják szemünk elé. Mindenféle misztikus tartalom helyett azt látjuk, milyen a valóság, milyen a világ Kovács Anikó számára.

Fabulya Zoltánné szerint a fiatal művésztehetség világa meglepő és fordulatos. „Elgondolkodhatunk azon, mi kapcsolja össze a csendéletet a mackókkal, az utcarészletet a baromfiakkal – de fölösleges. A kapcsolat nem más, mint Anikó egyénisége” – fejtegette a tanárnő. Szavai szerint meghökkentő is a tehetséges fiatal világa. Valóban ritkán találkozunk kiállítótermekben tyúk- és kacsaábrázolásokkal – pedig sehol sincs törvénybe foglalva az, hogy nem szabad tyúkokat festeni – folytatta Fabulya Zoltánné. Izgalmas és vicces alkotói univerzuma: festői témaként egyaránt elfér benne baromfiudvar valamennyi lakója és az ágy végében ücsörgő kismackó is. A képeket együttesen szemlélve jól felvázolható és nyomon követhető egy fejlődési ív, amely bizonyosan folytatódik. „Az első csendéletek tanulmányi jellegű ábrázolásai után megjelenik az expresszív színhasználat és ecsetkezelés, amely a liliomok apró síkokra bontott megjelenítésében kristályosodik ki. Az utcarészletekben a perspektíva valóságszerű megjelenítése után egyre inkább a színek szerepe válik elsődlegessé. Az intenzív színhasználat, az összegző ábrázolásmód kialakulása reményeim szerint kijelöli a későbbi alkotói utat. Anikó intenzív, megragadó egyéniségét tükrözik alkotásai” – így Fabulya Zoltánné – egyébként ő volt az, aki Anikót korábbi tanáraként bevezette a színek világába. A 2011-ben rajztanárként végzett Kovács Anikó portáluknak elárulta, témáit gyakorta közvetlen környezetéből veszi, így kerültek a festővászonra a baromfi udvar lakói is. A képeket temperával festi, és gyakran készít előtte fotót „modelljeiről”. „Témáimmal melegséget szeretnék hozni az emberek szívébe, erőteljes színhasználatommal pedig vidámságot, jókedvet szeretnék teremteni. Szerintem, aki ránéz egy színesebb tárgyra, jobb kedvre derül” – vallja Anikó. A megnyitón gitáron közreműködött Bodnár Balázs, a Zeneművészeti Kar hallgatója, aki igazi spanyolos dallamokkal teremtett jó hangulatot a kiállításhoz. Forrás: www.u-szeged.hu