Diderot-ra emlékeznek Szegeden + FOTÓK

Március 27-én nyílt meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban a „Denis Diderot születésének 300. évfordulója 1713-2013; Szegedi Tudományegyetem 2013” című kiállítás, mely a 18. századi francia gondolkodónak, filozófusnak, esztétának állít emléket.

A Magyarországon egyedinek mondható megemlékezést

Pál József

rektorhelyettes nyitotta meg, a tárlat az SZTE Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszékének kezdeményezése, amelynek megszervezését a Klebelsberg Kuno Egyetemi Könyvtár Egyetemi Gyűjteménye és az Alliance Francaise Francia Kulturális Egyesület vállalta, illetve további sponzorai voltak a francia Société Diderot (Diderot-társaság) és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár. A tárlatot a Klebelsberg-könyvtár munkatársai,

Gausz Ildikó, Rácz Béláné

, valamint

Márté Tibor

rendezték, közreműködtek az SZTE BTK Francia Tanszékének oktatói és hallgatói,

Penke Olga, Kovács Eszter

, a Société Diderot tagjai,

Kovács Katalin

vezetésével, valamint

Eric Blin

, a Francia Nagykövetség szegedi tiszteletbeli konzulja, az Alliance Française Szegedi Francia Kulturális Egyesület igazgatója és az egyesület munkatársai. A kiállítás szorosan kapcsolódik a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék által szervezett konferenciához, mely március 27-én zajlott a Bölcsészettudományi Kar kari konferenciatermében, „Traduire Diderot” (Diderot-fordítások) címmel. Szervezők:

Balázs Péter

, Kovács Eszter, Penke Olga,

Szász Géza

. Ennek nyomán a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatóinak az év végére fog összeállni egy olyan fordításkötete, mely az eddig magyar nyelven nem tolmácsolt politikai, esztétikai és filozófiai írásokat tárja a magyar olvasók elé.

A francia felvilágosodás eme kiemelkedő alakját hazánkban többnyire csak a D’Alembert-rel társszerkesztett Enciklopédiáról ismerik, jóllehet hatalmas életművét 20 vaskos kötetben jelentették meg a kiadói. A konferencia és ezzel együtt a kiállítás is, Diderot rejtettebb oldalát és kevéssé ismert írásait szeretné felvillantani, nem feledve az Enciklopédiát sem, melynek köteteit a tárlókban, ábráinak egy részét elektronikus kivetítőn lehet megszemlélni. A konferenciához és a fordításkötethez tematikájában kapcsolódik a kiállítás, hiszen a tárlókba kerültek a könyvtárban fellelhető Diderot-kiadások és -fordítások. A múlt század elejétől kezdve ugyanis a magyar nyelvű fordítások által kimutatható az a kontinuitás, mely szépen reprezentálja Diderot hazánkban való jelenlétét, sőt népszerűségét. Egy példát említve, az Apáca című műve első, 1869-es Szépfaludi Ö. Ferenc fordítását követően még további hét személy tolmácsolta a magyar közönségnek, és 2005 óta a Magyar Elektronikus Könyvtár anyagában is fellelhető. A Rameau unokaöccse is hasonló sikertörténetet könyvelhet el magának. A Fecsegő csecsebecsék című, kissé pajzán hangvételű, a kor erkölcseit ostorozó műnek egy kuriózumfordítását bocsájtotta rendelkezésre több más kötettel együtt a Somogyi-könyvtár. Rexa Dezső 1927-es kéziratos anyagáról van szó, melyet a tárlók anyagai között tekinthetnek meg az érdeklődők. Szintén a konferencia tematikáját követik a plakátok. Az esztétika, filozófia és a politika témaköröket felölelve, 11 hatalmas, gyönyörűen illusztrált plakátot állítottak ki az átriumban, melyek a nyílt térben impozáns hatást gyakorolnak. A plakátokra Diderot írásaiból vett idézetek kerültek fel a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék hallgatóinak és oktatóinak javaslata alapján, és hogy a magyar közönség se legyen kizárva, a szövegek fordításai teljes terjedelemben megjelennek a plakátok mellett. A kiállítás április 17-ig tekinthető meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, hogy ezt követően elindulhasson magyarországi körútjára a Szegedi Tudományegyetem hírnevét öregbíteni.