Karácsony a régi idők lapjaiban + FOTÓK

Bármilyen időket is éltek az emberek, mindig szent volt számukra a karácsony: békében és háborúban, ínségben és bőségben egyaránt – erről árulkodnak régi idők lapjainak karácsonyi különszámai, képes albumai.

Karácsonyi készülődés címmel hív ismerkedésre régi idők ünnepi szokásaival a korabeli folyóiratok karácsonyi cikkei alapján a Somogyi-könyvtár kamaratárlata, melyen főleg a Vasárnapi Újság és néhány 19-20. századi német nyelvű kiadvány idézi meg az ünnepet – mutatta a tárlókat az összeállítást készítő

Horniczky Anikó

, a Somogyi gyűjteményi osztályának könyvtárosa. Utóbbiak például a kihagyhatatlan Csendes éjt, illetve karácsonyi játékokat ismertetnek – mint ismeretes, az ünnep több eleme is német eredetű vagy német közvetítéssel került Magyarországra, így az adventi koszorú vagy a karácsonyfa is. A könyvtáros arról is beszélt, a Vasárnapi Újság mindig színes és rendkívül igényes kiadású különszámokkal, illetve albumokkal készült az ünnepre, külön csodájára járhatunk például az 1909-es kiadásnak, az ábrázolás a ma is ismeretes motívumokat használja, angyal, fenyőág, családi kör, éneklő fiatalok, a szent család stb. A Szegedi Naplónak is voltak természetesen karácsonyi könyvei. Bár a lapok formájukban feltétlenül ünnepiek voltak, és az első cikk is bizonyosan a karácsonnyal foglalkozott, ezentúl inkább elszórtan találunk egy-egy ünnepi írást, a többség a hagyományos szépirodalom.

Az 1902-es Vasárnapi Újság ünnepi cikkét Mikszáth Kálmán jegyzi, aki Karácsonyi legendák címen veszi végig az ünnephez kapcsolódó szokásokat. Ebből sok más mellett az is kiderül, hogy a mai Mikulás-figuránk már átvette az angolszász Santa Claus egyes jellemzőit. Így például Mikszáth cikkében a Miklós püspök személye által ihletett szakállas jótevő egyértelműen az ajtón, és nem a kéményen át érkezik – tudtuk meg a könyvtárostól. Igazi kis kuriózum a tárlóban Oltványi Pál 1886-os kiskönyve, mely A fenyőfa mint karácsonyfa – karácsonyi szavalmány címet viseli, és alighanem pásztorjátékokhoz is felhasználható verses történetmondást tartalmaz: „Amint Urunk, a Kisjézus Betlehemben születék, / Az angyalok ez eseményt mindjárt ki is hirdették, / Mert ők szinte elhagyták most is szép égi hazájukat, / Üdvözölni és szolgálni akarták itt Urukat.” Berczik Árpád Betlehemes játékok (1941) című könyvecskéjében a székely és csángó pásztorjátékok mellett szegedi darabot is találunk. Külön fejezetet szentel a kamaratárlat a gyerekeknek, akiknek különösen sokat jelent az ünnep. A Vasárnapi Újság 1909-es különszámának elején a karácsonyfát körbetáncoló gyerekeket látunk, egy másik, 1880-as számban A gyermek álma címmel a karácsonyi készülődésről olvasunk: „Az apróságot el kell foglalni, nehogy a kis Jézust megleshesse, ha megjelen . Külön szobában zsibong a gyermekhad, izgatott türelmetlenséggel.” A tárlat 2013. január 3-ig látható a Somogyi-könyvtár harmadik emeletén.