Szegedi református elődök nyomában


Miháltz István geológus, Dézsi Lajos akadémikus, irodalomtörténész, Buday Árpád régész, muzeológus, Kopasz Márta festő- és grafikusművész, a „szegedi Hamletként” emlegetett ifj. Horváth István, vagy Makó Lajos színigazgató – mindannyian a szegedi Bajai úti Református temetőben nyugszanak.
A Boldog Feltámadás Reménye Alatt (A. B. F. R. A.) – ez a református temetők sírköveinek legtipikusabb felirata. A Somogyi-könyvtár a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) keretében „Hol sírjaink domborulnak…” – híres szegediek nyugvóhelye címmel megkezdett sorozatának harmadik részeként – a Belvárosi temető, illetve a Zsidó sírkertben után – a református elődök nyomába szegődhettek az érdeklődők múlt hétvégén
Nyilas Péter
könyvtáros vezetésével. Különös aktualitást ad a sétának, hogy a 495 éve, 1517. október 31-én kezdődött meg a reformáció
Luther Márton
Ágoston-rendi szerzetes 95 tételével, mellyel az akkori katolikus egyház túlkapásai ellen emelte fel szavát. Mint ismeretes, később Kálvin János svájci reformátor e protestáns tanok nyomán fogalmazta meg a református egyház alaptételeit. Szegedi évfordulóink is vannak: 155 éve alakult újjá a szegedi református gyülekezet és 65 éve szentelték föl a Honvéd téri református templomot. A séta során felidézték Szeged hajdani református nagyjait. Így fejet hajtottak Varga Pál sírja előtt, aki az újjáalakult gyülekezet első lelkésze volt, és megérte az első szegedi református templom, a „kakasos” felszentelését. Nem is gondolnánk, mennyi tehetséges ember nyugszik itt: a teljesség igénye nélkül például
Kovács Zoltán
történész, a történeti demográfia kutatója.
Békefi Antal
újságíró, akinek felesége,
Kükemezey Vilma
színésznő volt.
Vasvári Miklós
, az 1966-os motorcsónak Európa-bajnok.
Miháltz István
egyetemi tanár, geológus, akinek az Alföld újratérképezését köszönhetjük, valamint a tervezett Duna–Tisza-csatornát és a szegedi vízlépcső hidrogeológiai föltárását. Nem maradhat ki a sorból
Herepei János
erdélyi művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész sem. Az egyetemisták a róla elnevezett tanteremben is hallgathatnak órákat:
Dézsi Lajos
, a szegedi egyetemi irodalomtörténeti oktatás megalapozója is református volt. Megemlékeztek
Kovács Júlia
tüdő- és gyermekgyógyászról, aki az óvodai-bölcsődei-tanyai védőnőrendszert szervezte meg. Itt nyugszik
Makó Lajos
színigazgató, aki kétszer is párbajozott szeretett teátrumáért. A református temetőben helyezték végső nyugalomra
Reök Iván
vízépítő mérnököt, a Reök-palota építtetőjét, Szeged híres festő- és grafikusművészét,
Kopasz Mártát
, valamint
ifj. Horváth Istvánt
, aki az 1941-es, tragikus szegedi Hamlet előadás rendezőjeként vált híressé. A bemutató után nagy lelkesedéssel fogadta a kritika a darabot, ifj. Horváth István másodéves bölcsészhallgatónak nagy jövőt jósoltak. A Hamlet próbái alatt alakult ki szerelem a tizenkilenc esztendős rendező és a Gertrudist játszó
Tóth Kata
harmadéves vegyészhallgató között. 1941. október 1-jén Horváth Istvánt a fasiszta Turul ifjúsági szövetség kizárta a színház tagjainak sorából, mert a nürnbergi törvények anyja révén zsidónak minősítették. Tóth Kata szülei antiszemita áramlatokkal rokonszenvezve ellenezték a két fiatal kapcsolatát. A fiú és a lány nem látott más kiutat, öngyilkosságba menekültek. Első világháborús katonasírokat is találunk a református temetőben, ahol egyébként nem csak reformátusok nyugszanak, például néhány iszlám sírt is megfigyelhetünk itt, Mekka felé tájolva.