Szegedi református elődök nyomában

Miháltz István geológus, Dézsi Lajos akadémikus, irodalomtörténész, Buday Árpád régész, muzeológus, Kopasz Márta festő- és grafikusművész, a „szegedi Hamletként” emlegetett ifj. Horváth István, vagy Makó Lajos színigazgató – mindannyian a szegedi Bajai úti Református temetőben nyugszanak.

A Boldog Feltámadás Reménye Alatt (A. B. F. R. A.) – ez a református temetők sírköveinek legtipikusabb felirata. A Somogyi-könyvtár a Kulturális Örökség Napjai (KÖN) keretében „Hol sírjaink domborulnak…” – híres szegediek nyugvóhelye címmel megkezdett sorozatának harmadik részeként – a Belvárosi temető, illetve a Zsidó sírkertben után – a református elődök nyomába szegődhettek az érdeklődők múlt hétvégén

Nyilas Péter

könyvtáros vezetésével. Különös aktualitást ad a sétának, hogy a 495 éve, 1517. október 31-én kezdődött meg a reformáció

Luther Márton

Ágoston-rendi szerzetes 95 tételével, mellyel az akkori katolikus egyház túlkapásai ellen emelte fel szavát. Mint ismeretes, később Kálvin János svájci reformátor e protestáns tanok nyomán fogalmazta meg a református egyház alaptételeit. Szegedi évfordulóink is vannak: 155 éve alakult újjá a szegedi református gyülekezet és 65 éve szentelték föl a Honvéd téri református templomot. A séta során felidézték Szeged hajdani református nagyjait. Így fejet hajtottak Varga Pál sírja előtt, aki az újjáalakult gyülekezet első lelkésze volt, és megérte az első szegedi református templom, a „kakasos” felszentelését. Nem is gondolnánk, mennyi tehetséges ember nyugszik itt: a teljesség igénye nélkül például

Kovács Zoltán

történész, a történeti demográfia kutatója.

Békefi Antal

újságíró, akinek felesége,

Kükemezey Vilma

színésznő volt.

Vasvári Miklós

, az 1966-os motorcsónak Európa-bajnok.

Miháltz István

egyetemi tanár, geológus, akinek az Alföld újratérképezését köszönhetjük, valamint a tervezett Duna–Tisza-csatornát és a szegedi vízlépcső hidrogeológiai föltárását. Nem maradhat ki a sorból

Herepei János

erdélyi művelődéstörténész, muzeológus, néprajzkutató, régész sem. Az egyetemisták a róla elnevezett tanteremben is hallgathatnak órákat:

Dézsi Lajos

, a szegedi egyetemi irodalomtörténeti oktatás megalapozója is református volt. Megemlékeztek

Kovács Júlia

tüdő- és gyermekgyógyászról, aki az óvodai-bölcsődei-tanyai védőnőrendszert szervezte meg. Itt nyugszik

Makó Lajos

színigazgató, aki kétszer is párbajozott szeretett teátrumáért. A református temetőben helyezték végső nyugalomra

Reök Iván

vízépítő mérnököt, a Reök-palota építtetőjét, Szeged híres festő- és grafikusművészét,

Kopasz Mártát

, valamint

ifj. Horváth Istvánt

, aki az 1941-es, tragikus szegedi Hamlet előadás rendezőjeként vált híressé. A bemutató után nagy lelkesedéssel fogadta a kritika a darabot, ifj. Horváth István másodéves bölcsészhallgatónak nagy jövőt jósoltak. A Hamlet próbái alatt alakult ki szerelem a tizenkilenc esztendős rendező és a Gertrudist játszó

Tóth Kata

harmadéves vegyészhallgató között. 1941. október 1-jén Horváth Istvánt a fasiszta Turul ifjúsági szövetség kizárta a színház tagjainak sorából, mert a nürnbergi törvények anyja révén zsidónak minősítették. Tóth Kata szülei antiszemita áramlatokkal rokonszenvezve ellenezték a két fiatal kapcsolatát. A fiú és a lány nem látott más kiutat, öngyilkosságba menekültek. Első világháborús katonasírokat is találunk a református temetőben, ahol egyébként nem csak reformátusok nyugszanak, például néhány iszlám sírt is megfigyelhetünk itt, Mekka felé tájolva.