Új évad – jó színház, kevés pénz? + FOTÓK

Százharmincadik, jubileumi évadát kezdte meg évadnyitó társulati ülésével a Szegedi Nemzeti Színház pénteken délelőtt.

Az előző évadhoz hasonlóan 14 bemutatót tervez a Szegedi Nemzeti Színház, ebből három opera, egy musical, egy klasszikus operett, egy-egy balett a két színházban és hét színmű. Két gyerekdarab, hat nagy-, hét kisszínházi bemutató és egy stúdiószínpadi bemutató, melyet a Korzó Zeneházban fognak tartani. A szerzők között külföldieket –

Steinbeck, Gieselmann, Goethe, Hacks, Broch, Letti, Wassermann

– és magyarokat egyaránt találunk: nemzeti drámapremierként látható

Katona József

Bánk bánja, mellette

Füst Milán, Pozsgai Zsolt, Ránki György

és a szegedi születésű

Huszka Jenő

művei kerülnek színpadra – sorolta

Gyüdi Sándor

főigazgató. Először rendez Szegeden

Harsányi Zsolt

Marosvásárhelyről és

Hollós Gábor

Budapestről. Visszatérőként üdvözlik Szegeden

Keresztes Attilát, Tasnádi Csabát, Balikó Tamást

és

Csiszár Imrét

. A helyiek közül

Bodolay Géza

egy operát és egy drámát,

Juronics Tamás

a balettek mellett egy operát,

Sándor János

stúdióelőadást,

Toronykőy Attila

operát rendez. Az Armel Operafesztivál idén egy Budapesten tartott nyitókoncerttel is kiegészül a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A Kisszínházban kamaradarabok és közeli teátrumok minifesztiválját rendezik meg.

Nemzeti Nemzeti

A színház mostantól nem csupán nevében, hanem az előadó-művészeti szervezetek kategorizálási rendszerében is nemzeti, azaz a legmagasabb minősítés birtokosa – mondta el Gyüdi Sándor. Az elvárt teljesítményt meghatározza az állammal kötött közszolgáltatási szerződés, amely tavasszal elkészült. Ugyanez a szerződés a támogatás mértékéről ugyanakkor semmit nem mond – magyarázta a direktor. A nemzeti előadó-művészeti szervezetek is részesülnek a törvény által megszabott általános támogatási rendszer által nekik megcímzett forrásból. A szerződés azt mondja ki, hogy ha lesz további támogatás az állam részéről, erre külön támogatási szerződés vonatkozik. Hogy ebben milyen összeg fog szerepelni, nagy valószínűséggel az országos költségvetés szeptemberben-októberben beterjesztendő tervezetéből lehet megtudni – tette hozzá.

Hány Gieselmann ér egy Katonát?

Megváltozik az állami támogatás rendszere, mely eddig mechanikusan számítódott a fenntartói támogatásból és a fizető nézőszámból. Most egy többfaktorból összeálló és nem pontosan ismert számítási algoritmussal alakul ki a támogatás, ebben rengeteg tisztázatlan dolog van, például hány külföldi néző „ér” egy magyar nézőt, hány klasszikus dráma ér egy kortárs mélylélektani monodrámát, más szóval: hány Gieselmann ér egy Katona Józsefet? – példálózott a főigazgató. Gyüdi Sándor azt is elmondta, véleménye szerint nem történhet meg, hogy egy nemzeti színház komoly válságba jusson, erről tanúskodnak az elmúlt időszak hírei is, ha kórházak, vagy nagy egyetemek jutottak ilyen helyzetbe, mindig született megoldás. A direktor arról is beszélt, ismerjük a „kis pénz – kis foci” mondást, de ha kisebb művészetet, kevesebb munkát fektetnek az évadba, akkor még kevesebb lehet a támogatás. Terheket kell vállalni, lehet, hogy többet, mint eddig, de ez a túlélést biztosítja – szögezte le Gyüdi Sándor.

Jubileumok

Juronics Tamás, a teátrum művészeti igazgatója elmondta, számos jubileumot élnek meg idén, mégsem tud igazán optimista lenni. Az évad elejére szűkös, racionális költségvetésű darabokat választottak. „Hiszem, hogy lehet jó színházat csinálni kis pénzből is, ugyanakkor nem szeretem a szegény színházakat” – hangsúlyozta Juronics. A művészekhez fordulva elmondta, tudja, hogy azok személyisége képes az üres színpadot is betölteni, de véleménye szerint a néző mást vár el… Nemcsak a 130. színházi évad jubileum. 25 éves fennállását ünnepli a Szegedi Kortárs Balett – az évfordulót első Stabat mater-bemutatóik újra feldolgozásával teszik emlékezetessé. A darabok is évfordulósak: a Pomádé király új ruhája 60, a Mária főhadnagy 70 éve íródott. 200 éve született Verdi, erre a Rigolettóval emlékezik majd a színház. A szegedi tanyavilághoz kötődő Pipás Pistáról szóló darab januári bemutatójához képest száz évvel ezelőtt akasztották fel a sorozatgyilkost. Az áprilisban bemutatandó Boldogtalanokat száz évvel ezelőtt írta Füst Milán.

Évfordulós lemez, örökös tag, Simándy-plakett

Gyimesi Kálmán, a színház örökös tagja, Érdemes Művész, Szeged díszpolgára ötven esztendeje tagja a szegedi társulatnak. „Olyan művészt köszöntünk, aki hosszú időn át cégére volt társulatunknak” – hangsúlyozta Gyüdi Sándor. Vajda Júlia operaénekesnő, valamint a SZEGEDma.hu és a Telin TV képviseletében Oláh János a két médium, valamint a támogatók és barátok nevében egy kis emlékkel, Gyimesi-zeneszámokból összeállított CD-vel kedveskedtek a jubileum alkalmából. A délelőtti alkalmon köszöntötték a társulat új tagjait, köztük Szabó Gabi művésznőt és Pálfi Zoltán színművészt. A színház örökös tag címet adományozott Pál Tamás karmesternek, Kiváló Művésznek, Nagy László igazgatónak és Szonda Éva operaénekesnőnek. A Simándy-alapítvány által kiváló fiatal énekesnek megítélt plakettet Balczó Péter vehette át.

Új évad, új energiaháztartás

S végül: évad elejére véget ért a felújítás. Közel félmilliárd forintos beruházást jelentett a színház nyári korszerűsítése, melynek közel felét európai uniós pályázati pénzből fedezte a beruházó önkormányzat. A munkálatok eredménye révén ötven százalékkal csökken az épület gázfelhasználása. Mivel műemléki védettségű épületről van szó, a néző keveset fog érzékelni a felújításból, nem látványos, de a komfortérzet növelését szolgáló renoválásra került sor – tájékoztatott a direktor. Megújultak a fűtőberendezések, a levegőztető rendszer, működni fog a padlófűtés, az összes külső nyílászárót – összesen 140 ajtót és ablakot – kicserélték. A tűzesetek megelőzésére is korszerűbb eszközöket szereltek be, minden páholyban működik füstjelző és automata füstelvezető is védi az épületben levőket. A színház ökológiai lábnyoma jelentősen kisebbé válik: évi 304 tonna szén-dioxiddal kevesebbet fog kibocsátani és 511 gigajoullal kevesebb energiát fog felhasználni. Most zajlik a próbaüzem mind a fűtő-, mind a hűtőrendszer tekintetében. Solymos László alpolgármester elmondta, két-két és fél hónap alatt elkészültek a színház korszerűsítésével. Hangsúlyozta, az elmúlt években kiemelt hangsúlyt fektetett a város kulturális intézményeinek felújítására. A Nagyszínház legutóbb 1986-ban esett át egy renováláson, így a fűtésrendszer, a szellőztetéstechnika korszerűsítése, a hűtés megoldása időszerű volt, így az évad végén komfortosabbá válnak és ki is tolódhatnak az előadások. Pénteken este az immár hagyománnyá vált nyitánygálával kaphat ízelítőt a szegedi nagyérdemű a színház idei kínálatából.