Uniós eredetvédelmet kapott a szőregi rózsatő

Az Európai Bizottság július 16-i döntése alapján uniós eredetvédelmet, azaz oltalom alatt álló földrajzi jelzést kapott a szőregi rózsatő, a döntés az EU hivatalos lapjának szerdai számában jelent meg.

Széll Imre

, a Szőregi Virág-Dísznövény ÁFÉSZ elnöke az MTI-nek elmondta, az eredetvédelem a jövőben várhatóan növeli a vásárlók bizalmát a szőregi rózsatő iránt. A szakember közölte, hogy évente 4-5 millió rózsatövet termesztenek az öt Tisza-Maros-szögi településen, Szeged-Szőreg mellett Deszken, Tiszaszigeten, Újszentivánon és Kübekházán. Egy hektáron 70-80 ezer rózsatő nő, és mivel kétéves kultúráról van szó, egy-egy évben összesen 120 hektáron nevelnek vad-, illetve nemes rózsát. A rózsatermesztésre használt terület nagysága ennél lényegesen nagyobb, mivel a megfelelő minőség eléréséhez egy adott parcellába csak négy-öt évente lehet rózsát ültetni. Az ÁFÉSZ-nak 160 tagja van, így a rokonokat is beszámítva a szövetkezet révén a rózsatövek nevelése ezer ember számára teremt fő kereseti forrást vagy kiegészítő jövedelmet, összességében pedig mintegy háromszáz család foglalkozhat a tevékenységgel – tudatta Széll Imre. A Tisza-Maros-szögben megtermelt rózsatövek több mint 90 százalékát exportálják Nagy-Britanniától Oroszországig, Norvégiától Libanonig. A rózsatövek ára a fajtától függ, s attól, szabad termesztésű vagy a nemesítők licencével védett rózsáról van-e szó. Az elnök elmondta, a kedvezőbb áru, szabad termesztésű rózsatöveket a nagy áruházláncok elsősorban vevőcsalogatóként használják, a licencdíj miatt drágább rózsafajtáknál azonban előfordul, hogy a polcár négy-ötszöröse a termelői árnak. A magyar rózsafajtával együtt kapott védettséget az olasz Squacquerone di Romagna sajt, a dán Vadehavslam bárányszelet és a szlovén Kraski zasnik szárított disznóhús. A szerdai döntéssel ezer fölé emelkedett az európai oltalommal rendelkező védett nevű és földrajzi eredetű mezőgazdasági és élelmiszertermékek száma.