Kultúra

A harmincas évek Szegedében sétáltunk + FOTÓK

A harmincas évek Szegedében sétáltunk + FOTÓK

2012. július 11., szerda
A harmincas évek Szegedében sétáltunk + FOTÓK

A szegedi harmincas évek bizonyos értelemben „sorsfordítóak” a város történetében. Felépül a Dóm, a klinikák, elkezdődnek a Szegedi Szabadtéri Játékok, Szent-Györgyi Albert kutatásaiért átveszi a Nobel-díjat. Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, akinek oly sokat köszönhetett a Tisza-parti város, szintén ebben az időben, 1932-ben hunyt el, akárcsak Móra Ferenc (1934), Juhász Gyula (1937) vagy József Attila (1937).

A húszas évek végén, a harmincas évek elején némileg átalakul az 1879-es árvíz utáni Lechner-féle városszerkezet, hiszen ekkor épültek meg a klinikák és a szegedi Fogadalmi templom. Tanulságos összevetni például

Kratochwill Mátyás

térképét, mely az 1775-ös Szegedet idézi vissza, vagy

Vásárhelyi Pál

kézzel rajzolt, az 1700-as évek végi, 1800-as évek eleji állapotokat rögzítő munkáját – melyen szépen látszanak még az egykori Palánk utcái, a vár, a városháza, a bitófa, a pellengér és a rondella – egy harmincas évekbeli térképpel, ahol már áll a dóm, és több korábbi utca megszűnik a klinikatömb építése miatt – mutatta portálunknak

Kukkonka Judit

, a Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményének könyvtárosa. Azt is megtudjuk, hogy mikor közszemlére kerülnek a Palánk régi házainak fotói, mint a nemrég lezajlott Múzeumok Könyvtári Éjszakáján, gyakran sajnálkoznak az emberek a régi épületek miatt.

Zászló, híd, piac

Előkerülnek a fekete-fehér fotók, az Árpád téri Országzászló avatása 1933-ból, az egykori Dugonics tér a régi szökőkúttal. Természetesen már a harmincas években is vízi élet zajlott Újszegeden, a Tisza-part, a Lapos is várta a fürdőzni vágyókat, más képek az 1936-os Partfürdőt jelenítik meg úszóházakkal és úszóegyletekkel. Az Eiffel-iroda által tervezett régi belvárosi hídra is rácsodálkozhatunk, mely a második világháború pusztításának esett áldozatul. A szép hídfők, szárnyas alakos oszlopok, a vámházak a Monarchia hangulatát idézik, a közlekedés még a bal oldalon folyt. A régi vasúti híd még a klinikaépítkezések fényképeinek hátterében is látható. Korabeli életképek is megelevenednek a fotókon, kenyérpiac a Klauzál téren, az üzletkirakatok előtt az örökkévalóság lencséjébe bámuló kereskedők.

Üdvözlet a Proftól

Egy kisebb Szent-Györgyi Albert-anyaggal is rendelkezik a könyvtár, köszönhetően a Nobel-díjas tudós titkárnőjének, Zétényi Margitnak. Fényképek, karácsonyi képeslapok, levelek Amerikából a „Proftól”, a „régi baráttól és gazdától”, ahogy Szent-Györgyi mindig szignózta üdvözleteit. A tudós gyakorta panaszkodik, hogy az aktuális politikai viszonyok miatt befagyasztották kutatásai támogatását. Szomorkodik második felesége, Borbíró Márta halála miatt, és folyamatosan hívja Amerikába titkárnőjét – tudtuk meg a könyvtárostól. Az egyik, negyvenes évekbeli, még Budapesten írt levelében kutatási anyagát kéri, melyet munkatársa, Banga Ilona menekített ki a világégésben kakasszéki házába. A helyismereti gyűjteményben megnézhetjük a harmincas években elhunyt Móra Ferenc érettségi bizonyítványát is – semmi meglepetés, mindenből jeles volt. Itt találjuk Juhász Gyula kéziratait, verseket, fényképeket, illetve néhány József Attila-dedikációt is. Különleges grafikai élményt nyújtanak az oklevelek. Juhász Gyulát 25 éves írói jubileuma alkalmából oklevéllel köszönti a Tömörkény Irodalmi Társaság, a Munkásdalegylet pedig olyan díszes lapot adományoz a mesternek, melyen egy ceruzarajz is található, Magyar László szignójával.

Szeged reménységei a Tolnaiban

A Tolnai Világlapjának 1932-es száma teljesen Szegeddel foglalkozik – egy igazi gyöngyszeme, összefoglalója a korszaknak – mondta el portálunknak Csizmadia Edit könyvtáros. Megcsodálhatjuk a szegedi társasági élet akkori nagyjait. Szeged reménységei címmel gyermekarcokat adnak közre, köztük Móra Ferenc unokáit is meglelheti az olvasó. Ott sorakoznak a szegedi közélet hölgytagjai, mint Tonelli Sándorné vagy Aigner Károlyné, valamint – szó szerint – képet alkothatunk arról, milyen élet lehetett a szegedi Korzón. A férfiak öltönyben és csokornyakkendőben, a hölgyeken viszont jól nyomon követhetjük az aktuális frizura- és kalapdivatot. Ondolált, maximum vállig érő rövid haj a sztenderd, a szoknyák rövidülnek, már térd alatt végződnek, látni engedik a bokát. A kalap és a kesztyű elengedhetetlen kelléke az elegáns modern nőnek. A korabeli hangosfilmek szereplőinek gesztusait véljük felfedezni a fotókon, erősebb smink, színpadias arckifejezések. A vékony nő is ekkor jön divatba, párhuzamosan eltűnik a fűző. Egy-egy képről nem maradhat le a kis házikedvenc sem – lapozta tovább az újságot a könyvtáros.

Halpaprikás 1.60-ért

Az aprónyomtatványok világa is érdekes, plakátok, prospektusok, levelező- és képeslapok tanúskodnak egy rég letűnt korszakról. 1930 októberében szentelik fel a dómot, 24-től 26-ig zajlottak az ünnepi programok. Ekkor kerül sor például a VII. Alföldi Katolikus Nagygyűlésre is, az eseményt hirdető plakát nem csak az összejövetelről tudósít, hanem a Fogadalmi templom felszentelésének pontos műsorrendjét is tartalmazza. Már ekkor felmerül az ötlet, hogy ezt a hatalmas, jó akusztikájú teret színházi célokra is használják. Egy kiadvány kifejezetten a szabadtéri városának nevezi Szegedet (a Játékokhoz kapcsolódó dokumentumokról ITT olvashatnak). A szabadtéri színházi történések a kezdetekről lehetőséget adtak „városmarketing-fogásokra” is. Persze nemcsak e nyári ünnepi játékokhoz kapcsolódtak Szegedet népszerűsítő kiadványok. Egy 1930-ból származó füzetecske a várost „három ország határán” szlogennel népszerűsíti, elején természetesen a dómmal, egyik első oldalán pedig egy Suhajda-reklámmal, a „dessert, bonbon, csokoládékülönlegességek és teasütemény gyárával”. Gondoltak a filléres gyorsutasokra is, nekik is összeállítottak egy kisokost a város nevezetességeiről, valamint arról is olvashatunk, hol kaphatunk már 1.40-ért ebédet, 1.60-ért pedig szegedi halpaprikást. Nem maradhat ki a Szegedi Nemzeti Emlékcsarnokot bemutató füzetecske sem.

Báli instrukció az evezősöknek

Csizmadia Edit azt is elmondta, Szegeden a két világháború között nagy egyesületi élet folyt, erről tanúskodik többek között az Alföldi Művészek Egyesületének meghívója 1928-ból. A „Kitartás” Egyetemi Atlétikai Club pályaavató ünnepségre invitál, a Gróf Klebelsberg Kuno Sporttelep megnyitására, melyre Horthy Miklós kormányzót is várták 1926-ban. A legkülönfélébb módon állhattak össze egy-egy tevékenységhez, szakmához kapcsolódó civil csoportosulások, jó példa erre a „Tisza” Szegedi Evezős Egyesület, a Szegedi Iparosok Temetkezési Egyesülete, vagy a Szegedi Bűnügyi Újságírók Szindikátusa. Az evezősök a Kass Szállóban „jelmez-estélyt” (sic) rendeztek, a meghívó melléklete báli instrukciókat is tartalmaz, mint például, hogy az álarcban bárki bárkivel táncolhat, az urak éppúgy leköszönhetnek tánc közben, mint a hölgyek, akik viszont élhetnek a hölgyválasz jogával. Éjfélig kötelező a maskara, de utána is hordható…

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.