Országos karikatúra-pályázat: Halász Gézáé a fődíj + FOTÓK

Országos karikatúra-pályázatot hirdettek meg a Nobel-díjas szegedi tudós, Szent-Györgyi Albert emlékére. A Tudomány és humor című pályázat fődíját Halász Géza grafikusművésznek ítélték.

Szent-Györgyi Albert

világhírű biokémikus szegedi tudósként 75 éve vehette át a Nobel-díjat. Az évfordulóhoz kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubja, a Szegedi Biológiai Központ, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kara, a Szent-Györgyi Albert Rotary Klub, az EDF Démász, a MÚOSZ Karikaturista Szakosztálya, a Dugonics Társaság és a Szeged folyóirat szerkesztősége országos karikatúra-pályázatot hirdetett Tudomány és humor címmel. Az 5 tagú,

Kóthay Gábor, Szekeres Ferenc, Szuromi Pál, Kovács Bálint

és

Tandi Lajos

(elnök) szakmai zsűri a kiállítás 8 támogatójával karöltve 8 díjat adományozott a legsikeresebb pályázók részére. A fődíjat az Emberi Erőforrások Minisztériuma ajánlotta fel, a 7 különdíjat pedig Szeged Megyei Jogú város intézményei, vállalatai, civil szervezetei és alapítványai. A Szent-Györgyi emlékév tiszteletére az SZTE emlékérmet adott ki.

Fritz Mihály

alkotását a

Szabó Géza

által vezetett Éremverde kivitelezte. Minden nyertes pályázó névre szóló érmet kapott. Különdíjban részesült:

Diós Magda, Dluhopolszky László, Léphaft Pál, Kelemen István, Szűcs Édua, Nagy László

és

Németh György

, a fődíjat pedig

Halász Géza

grafikusművész érdemelte ki.

Az EDF Démász székház galériájában rendezett díjátadó ünnepséget, majd a karikatúra-kiállítást Nagy Bandó András neves humorista nyitotta meg. A karikaturista agyának működéséről beszélt: „születik száz ötlet, ezekből rajzzá lesz 30-50, ebből jó rajz 10, kitűnő 1-2. Spermavetélkedőhöz fogható ötlettömeg, melyből a legjobb, a legerősebb, a legszellemesebb, a legderűsebb befut, nyer és falra kerül. A kiállítás rendezői felakasztják.” A jó karikatúrához sok minden kell. A humorista szerint a legfontosabb kellékek a kéz, a gerinc, a szív, a szem, az agy. És tudomány és tűhegyes ceruza.

Érző szívvel és tekert aggyal szemlélődjenek

Az EDF Démász elnök-vezérigazgatója Thierry Le Boucher magyarul elmondott köszöntőjében hangsúlyozta, mindenkinek szüksége van a tudományra és a humorra, majd sok humort kívánt mindenkinek. Tandi Lajos, a tárlat kurátora a karikatúra-pályázat létrejöttének körülményeit ecsetelte. A kezdeményezést nagyon nagy lelkesedéssel fogadta a szakma, mert érzékelte, hogy a nyomtatott sajtóban egyre kevesebb a lehetőség, nincsen már Ludas Matyi vagy Füles, a megjelenés pedig mindenki számára fontos. A kiállításon 28 művész 40 alkotása látható, noha jóval több, mintegy 120 pályamű érkezett. Több generáció és különböző stílustörekvések találkoztak. „A kiállítás sikere arra buzdít bennünket, hogy kétévenként hirdessünk ismét egy tematikus karikatúra-kiállítást, ismételjük meg biennále jelleggel” – hangsúlyozta a zsűri elnöke. Azt tanácsolta, mindenki figyelő szemmel, érző szívvel és nagyon tekert aggyal nézze a kiállítást.

Dávidot faragni a szék lábából

Az újvidéki Léphaft Pál, a Magyar Szó népszerű, ismert karikatúristája portálunknak elmondta, találónak tartja a pályázat címet, mert valamennyien Karinthy utódai vagyunk, és humorban nem ismerünk tréfát. „ Ez azt jelenti, hogy halálosan komolyan csináljuk, amit csinálhatnánk, a vicc az egészben az, hogy ez nem vicc, mert a komoly dolgokat lehet viccelve csinálni, de a viccet nem lehet viccelve”. Ennyi a preambulum. A karikatúra természetrajzáról Pali úgy vélekedik, hogy mindig vannak feladatok, amelyeket meg kell oldani. Vagy a szék lábából kell Dávidot faragni, vagy egyszerűen csak egy portrét elkészíteni. A kiállítást nagyon elegánsnak találta, profi tálalásban vannak a rajzok, és jó, hogy mind fekete-fehér. Léphaft Szent-Györgyit rajzolta, úgy volt vele, ha már Szöged, akkor őt veti papírra. „ Azt mondták, sikerült.” Pali szerint a mezőnyt erős volt, a magyarországi karikaturisták színe-java pályázott. Az újvidéki művésznek az is tetszett, hogy Kaján karikatúrája a középen volt kiállítva. Őt tartja a legnagyobb magyar élő karikaturistának, akire sok mindenben fölnézhetünk, nem csak vonalvezetésben, hanem gondolkodásban, magatartásban is.