Beszédes István: „Az élő szerző a jó szerző”

A vajdasági zEtna a legidősebb magyar nyelvű irodalmi portálok egyike. Alakulása évében, 1999-ben csupán a Magyar Elektronikus Könyvtár tudott maga mögött néhány évet, a többi elektronikus folyóirat mind később jelentkezett a magyar piacon.

Ezek a portálok úgy halnak meg, mint a fák, állva maradnak, hiszen bármikor újra kizöldülhetnek. Éppen ezért az időt is egy kicsit eltérően tudják kezelni. Másik jellemzőjük a rettenetes frissességük. A zentai székhelyű zEtna ilyen szempontból mérsékelten, de folyamatosan frissülő portál. Volt, amikor naponta frissítették, most a havi gyakoriságot alkalmazzák. „Így próbálunk hasonlítani a hagyományos folyóiratokra” – mondja

Beszédes István

József Attila-díjas délvidéki költő, a zentai webmagazin és könyvtár megálmodója és vezetője.

Az irodalmi portálon 8-10 ezer publikáció olvasható

Volt időszak, amikor úgy tűnt, a hagyományos folyóiratok sorába tud majd kerülni a zEtna is. A támogatáspolitika miatt dédelgettek ilyen ambíciókat, hasonló kezdeményezésből született a Litera is annak idején. Az a jó, hogy a portál akkor is működtethető, ha nincs pénz, fenntartása ugyanis nagyon egyszerű és viszonylag kevés ráfordításból megoldható. Ahhoz azonban, hogy rendszeresen új kéziratokat közöljön, ugyanolyan költségvetésre van szüksége, mint egy hagyományos folyóiratnak. Tiszteletdíjat illik fizetni szerzőnek, szerkesztőnek egyaránt. A tartománytól az elektronikus folyóirat folyamatosan kap támogatást, ez most kevesebb, mint 500 euró éves szinten, ami igazából a műszaki fenntartásra sem elegendő. Mint megtudtuk, nem egy bonyolult alapon működik a portál, a legegyszerűbb HTML szerkezetben üzemeltetik, viszont mindegyik cím ott van, ahova eredetileg föltették. Még az 1999-ben közölt szöveg is ugyanazon a címen megtalálható. Beszédes nem számolta a portálon megjelent publikációk számát, de mint mondja, 8-10 ezer biztos van. A kezdeti időszakban minden műfaj helyet kapott, az utóbbi néhány esztendőben álltak rá kizárólag a szépirodalomra és az irodalommal foglalkozó értekező prózára.

A zEtna fénykora

Akkor működik jól egy hasonló webmagazin, ha új csatornákat használ, ha ötletcentrikus, vélekedik a főszerkesztő. Ez nagyon nehéz, egy hagyományos folyóiratnál frissebben működnek az ötletek tematikus számok formájában például, a portálon meg folyamatosan azt a kommunikációs teret kell kihasználni, amit az internet nyújt ugyanolyan konzervatív értékek létrehozására, csak más csatornákon. Az egyik legjobb próbálkozásuk az volt, amikor egy 100 éves zentai, Tisza-parti képeslapot küldtek szét meghatározott Tisza-parti szerzőknek, akik aztán abból egy történetet indítottak. Bizonyos forrásokat eltitkoltak előlük, egy forrásgyűjteményt viszont mellékeltek, s ennek a birtokában kellett újraírni, vagy továbbírni a szöveget. Egy olyan fotóról van szó, melyet 1902-ben a műtermi fotós úgy készített el, hogy összemontázsolt zentai figurákat, látszódik a folyó túlsó partjáról a város, a hajón egy létra, amelyen mászik fel valahova a szereplő. Nagy titkok rejlettek a fotó mögött, ami a szövegekben is megjelent. A Tisza forrásának vidékéről, Miskolcról, Algyőről, Zentáról vettek részt szerzők ebben az érdekes kísérletben, amelynek eredménye később könyv formájában is megjelent, sőt szerbül is kiadták. Ilyen és ehhez hasonló projektumok alapozták meg a hőskorban a zEtna létjogosultságát, amely alapítója szerint egy kicsit máshogyan szeretne viszonyulni a kortárs irodalmi terméshez, ami mindig közös alkotómunkát kereső megoldásokat eredményez. Az elején kialakult egy szerzői törzsgárda, majd közben folyamatosan bővült a lista. Vannak házi szerzőknek tekinthető alkotók, de minden jelentkezőt szívesen látnak. A volt Jugoszlávia szinte teljes területéről publikálnak itt írók, költők, de ugyanez elmondható a magyar glóbuszról is. Nem csak a Kárpát-medence szerzői képviseltetik magukat, olyanok is előfordulnak, akik éppen Franciaországban vagy Németországban élnek/éltek, s akiknek fontos volt, hogy létezett egy közös csatorna.

Az idén jelenik meg a 70. könyvük

Ez volt a hőskorban, most már más állapotok uralkodnak, rengeteg online forrás létezik, s újra ki kellene találni az elektronikus folyóiratot, vélekedik Beszédes. A zEtna könyvkiadóként (évi 6-7 kiadott új címszóval) is igyekszik jelen lenni az irodalmi piacon. Tíz éve lesz, hogy könyvkiadással is foglalkoznak, az idén jelenik meg a 70. könyvük. Mindez azt bizonyítja, az élő műhelyek motiváló hatására egy-egy portál köré épülő csapat képes értékeket teremteni, majd ezek egy pillanatban könyvvé érnek. Ezért kicsit megváltozott az életük, amikor ráerősítettek a könyvkiadásra. Érdekes jelenségre figyeltek fel: sokkal kisebb olvasottság mellett sokkal nagyobb recepcióval számolnak ezek a könyvek. Beszédes egy hagyományos lapnál főszerkesztő lenne, itt viszont moderátornak nevezi magát. Nagyon sokszereplős dialógust szeretne minden évben folytatni a szerzők bevonásával. A könyvkiadásnál mindenképpen az a mérce, hogy érdekesek legyenek a kéziratok függetlenül attól, szépirodalomról vagy értekező prózáról van-e szó. A zEtna számára az élő szerző a jó szerző. „Ha nem tapasztalom meg szerzőként a túlsó oldalon az olvasót, akkor nehéz dolgom van” – állítja a főszerkesztő –, „nem úgy megy az írás, mint ahogyan annak mennie kellene.” Az internet és a könyvkiadás világa két teljesen különböző világ. Amíg az első teljesen kiszámíthatatlan, szabad, addig a nyomtatott könyvek sorsát már egy piac kíséri, annak pedig szabályai vannak. Ez már a kötöttfogású birkózás kategóriája. Egyébként is könyvek közelében éltem le az életemet, állítja Beszédes, miért ne lehetne egy szerzői szövetkezet, ahol az írók veszik át az ügyek intézését. Ugyanúgy megpróbálják megteremteni a rávalót, mint a legnagyobb kiadók, ők is pályáznak. A könyv azért még támogatott műfaj, nagyon kevés dolog működik teljesen csak piaci alapon.

Outsider a könyves szakmában

„Nem tekintem magam igazi kiadónak, csak úgy hozta a helyzet, hogy nekem szerzőim voltak, barátaim, kollégáim, emiatt bele kellett vágnom. A mai napig kicsit úgy érzem, mintha egy érdekes kis kalandban vennék részt. Azt hittem eddig, csak én vagyok ilyen outsider ebben a szakmában, de rá kellett jönnöm, rettenetesen hasonlít ez a munka az általam nagyra becsült, régóta kiadói vállalkozásban lévő szereplőkéhez. Van, akik egész életüket erre tették fel, én csak tizenvalahányat. Soha nem akartam sikeres könyvkiadó lenni, igyekeztem ezt egyszerűen jól megcsinálni, amennyire csak lehet” – állítja magáról Beszédes István. Teljesen nonprofit dolognak számít a zEtna tevékenysége, Beszédes is érzi, frissíteni kell, sok mindent át kell gondolni, mielőtt folytatnák. Évente 20-30 pályázatot írnak, ennek fele, ha nyer. Magyarországi és szerbiai alapítványoknál próbálkoznak, az évek során kialakult a kapcsolatrendszer, meg a rutin sem hiányzik már. Eszméletlenül nagy adminisztratív teherrel jár a pályázatok követése, írása, elszámolása, könyvelése – többnyire egyedül csinálja ezt is – 2-3 hónapot is elvesz évente a főszerkesztő életéből. Sok mindenben magára van utalva. „Írókkal vagyok körülvéve, az írók meg szeretnek függetlenek lenni. Ők tudják, ha jó formában vagyok, az nekik is jó. Ez a közel 13 év az zEtnával nagyon sok energiámat emésztett fel, és még többre lenne szükség” – mondja csöppet sem panaszosan a könyvesműhely első embere.

Kitör a zEtna

Minden évben megtartják az zEtna irodalmi fesztivált is, tavaly például 50 vendég fordult meg náluk. A vajdasági magyar irodalmi rendezvények közül biztos ez volt a legnépesebb. A egész Kárpát-medencéből voltak vendégek. A könyvkiadói munka és a folyóirat-szerkesztés mellett a közönségprogram tevékenységük harmadik nagy szelete. A folyamatosságot mind a három esetében fenn szeretnék tartani. Az idén a belgrádi könyvvásáron Magyarország lesz a díszvendég. Beszédes kitalált egy programot, aminek irodalmi része, meg rendezvény jellege is van. A projekt a Balkán Magyar Irodalmi Klub nevet viseli, és a magyar irodalom szerbiai bemutatásához igyekszik hozzájárulni azon működő kapcsolatok segítségével, amelyekkel magyar, jórészt a Vajdaságban élő, illetve innen származó szerzők rendelkeznek. Ezt a vonalat szeretnék a rendezvények szintjén, a folyóiratban és az irodalmi fesztiválon is képviseltetni. Egy-két héten belül kiderül, sikerrel jártak-e.