Könyv a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról

A kárpátaljai magyarság nyelvhasználatáról jelent meg könyv Nyelvek, emberek, helyzetek címmel Ungváron, amelynek a szerzői kérdőíves kutatás alapján mutatják be a magyar, ukrán és orosz nyelv alkalmazását a helyi magyar közösségben.

Ukrajnában a nyelvkérdés kiemelt politikai vitatéma, ám az országban kialakult nyelvi helyzet kapcsán jószerivel csak az ukrán-orosz nyelvi "háborúról" esik szó. Ebből a helyzetet kevéssé ismerők arra következtethetnek, hogy Ukrajnában csak ukránok és oroszok élnek. Erre cáfol rá alaposan a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatóinak kötete, amely 136 oldalon át ismerteti a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati gyakorlatát a többnemzetiségű közegben - írta a beregszászi karpatalja.ma hírportál. Az orgánum könyvismertető cikke szerint a kötetet jegyző

Csernicskó István, Beregszászi Anikó, Molnár József

és

Molnár Anita

főiskolai tanárok 593 fős reprezentatív mintán végzett vizsgálatukkal kimutatták, hogy a kárpátaljai magyarok zöme minden helyzetben igyekszik anyanyelvét, a magyart használni. Így mind a csoporton belüli érintkezésben, mind a csoportok közötti kommunikációban is sokan használják a magyar nyelvet, mindenekelőtt a magyarok által jelentős számban lakott településeken. Több olyan nyelvhasználati színtér van azonban, ahol a két vagy három - magyar, ukrán, orosz - nyelv használata a gyakoribb, s ezáltal a kárpátaljai magyar közösség nyelvválasztási normái számos helyzetben nem a "vagy-vagy", hanem az "is-is" elv szerint működnek - emlékeztettek a kutatók. Mint rámutattak, a magyarok sokszor nem kizárólagosan döntenek a magyar vagy az ukrán, orosz nyelv mellett, hanem párhuzamosan, gyakran váltogatva használják ezeket a nyelveket. Szerintük tipikus példája ennek a hivatal, ahol a szóbeli érintkezésben a magyar viszonylag jól használható a magyar többségű települések önkormányzati intézményeiben, ám az írásbeli ügyintézés nyelveként nagyon gyakran az ukrán, ritkábban az orosz, míg néhány esetben az ukrán és magyar nyelv együtt jelenik meg. A könyvben vázolt kérdőíves vizsgálat egyik legérdekesebb, az ukrán és az orosz nyelv dominanciájára vonatkozó eredménye, hogy a kárpátaljai magyarok ma már sokkal inkább ukránul próbálnak beszélni azokban a helyzetekben, amikor a többségi nyelv használatát nem tudják elkerülni. Ez annak ellenére így van, hogy az 1990 előtt magyar iskolában érettségizettek nem tanultak ukrán nyelvet - mutattak rá a kutatók, megjegyezve, hogy mivel Ukrajnában az állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, a kárpátaljai magyarok megpróbálnak igazodni az új helyzethez. A kötet szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész hosszú fennmaradása közvetlen összefüggésben van a magyar nyelv megtartásával. Úgy vélik, a magyar nyelv feladása, a nyelvcsere együtt jár a nemzetiség, a magyar nemzeti öntudat feladásával is. Szerintük a magyar anyanyelv megtartását szolgálná, ha a magyar hivatalos nyelvi státust kapna Kárpátalján.