Ünnep az ablakban + FOTÓK

Karácsonykor sokat, sokféleképpen beszélnek az ünnep külső és belső világáról. Teológusok épp úgy, ahogy néprajzosok, szociológusok vagy éppen politikusok. Mi most kicsit személyes vizekre merészkedtünk: mi magunk néztük meg, hogy ki, mit tesz ki az ablakba...

Gyerekkoromban csizmát tettünk december 6-án az ablakba, és amivel telepakolta a Mikulás, azt büszkén hagytuk kinn karácsonyig, vagy még tovább. Persze a csomag fogyatkozott, de egy-egy csokimikulás mindig kinn maradt mementóként: ünnepvárás, gyermekadvent. Ez jelentette számunkra az állandó ünnepi hangulatot minden ablakra vetett pillantásban, amely a várva várt havat leste, a nagy pelyheket, a hóemberhírnököt, egy gondolatkacsintást a pincében várakozó szánkó felé. Volt egy játékunk is, ami szorosan kötődött ehhez az időszakhoz - igaz, ez idő tájt már túl voltunk a szentestén, és inkább szilvesztert megelőző Pesti kirándulásainkat jellemezte. Ekkor befelé tekintettünk az izgalmas fővárosi házak ablakin, miközben unokatestvérünkhöz utaztunk. Én a Škoda egyik, húgom a másik ablakán csüngött, én az utca egyik, ő a másik oldalát fürkészte. Azt lestük, melyik ablakon keresztül pillantunk meg egy-egy fenyőfát világító lámpasorral, csillanó díszekkel. Az győzött, aki a célba érkezésig (keresztapámék lakása) több feldíszített fenyőt számolt össze.

Szegeden Alsóvároson és némely belvárosi utcában is felfedezni még csokimikulásokat az ablakban. Tápén és Szőregen szintúgy, ahogy a lakótelepek feltornyozott üvegei mögül is piroslik olykor egy-két „püspöksüveg”. De Újszeged e tekintetben már sokat veszített. Ahogy robogtunk a három gyerekkel a nagyszülőkhöz a Temesvári körúton túli világba, eszembe jutott, hogy vajon mit játszanak majd a kicsik a jövőben, ha egy téli ünnepi estén a kerékpárról az autóba szorulnak és nézik az ablakon keresztül az ablakokat, ameddig talán el sem jut a tekintetük, mert fennakad egy rénszarvasagancsban, himbálódzó télapóban, vagy megfullad az izzótengerben. Azt persze nem tudom, hogy mindez rossz irányt jelent-e az ünnepek formálódásában. De a távolság beszédes: mi az alapvetése a karácsonynak és mi milyen külsőt formálunk belőle. Aztán mindenki maga válaszoljon arra, hogy ő miért teszi.