Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Pásztorjáték, aprószentek, háromkirályjárás + VIDEÓ

Pásztorjáték, aprószentek, háromkirályjárás + VIDEÓ

2011. december 25., vasárnap
Pásztorjáték, aprószentek, háromkirályjárás + VIDEÓ
Az adventi időszak, illetve a karácsonyi ünnepkör igen gazdag nemcsak az egyházi tartalomban, hanem népszokásokban is. A régi idők paraszti világában a tél közeledtével megfogyatkoztak a tennivalók a mezőgazdaságban, ez lehetővé tette az odafordulást, az elcsendesedést adventben. Az adventi jeles napok szinte mindegyike karácsonyra vagy az új esztendőre utaló szokásokat tartalmaz. Még szüleink, dédszüleink ünnepnapjait behálózták a népszokások, a tradicionális ételek, addig mára élő régi hagyomány szinte alig maradt meg a gyakorlatban. A munkanapokra eső ünnepeket nem ismeri már el a mai társadalom, így például az András-nap, a Katalin-nap nem kap megkülönböztetett figyelmet. December 24. – szenteste, vagy karácsony vigíliája. Az ünnepi előkészület miatt ez böjti nap volt, a Dél-Alföldön jellemzően savanyú krumpli-, cibere- vagy bablevest fogyasztanak mákosgubával vagy valamilyen friss főtt tésztával, például mákoscsíkkal. A manapság oly divatos bejgli újabb keletű sütemény, amely a paraszti konyhából sokáig hiányzott. A karácsonyi ajándékozás még a rómaiak korára vezethető vissza, Lupercalia ünnepén diót kaptak a gyerekek.
Egyike az ismert dátumoknak adventben a Luca-nap, amely az év egyik legsötétebb napja a közeli téli napforduló miatt, valamint – különösen Szeged környékén – boszorkányos hiedelmek miatt. Luca napjától 13 napon keresztül, a karácsonyi éjféli miséig készítették a Luca-széket, amely egy sámlira emlékeztető darab volt. A hagyomány szerint a misén úrfelmutatáskor, ha ráültek, meg lehetett látni, ki a boszorkány (azok ugyanis hátat fordítanak az oltári szentségnek, illetve másik ismertető jelük, hogy szarvuk van.) Ekkor haza kellett gyorsan szaladni, és közben mákot szórni, amit a boszorkányoknak egyesével kellett összeszedni. Magyar-sváb eredetű szokás, hogy Luca-napkor kezdik csíráztatni a Luca-búzát. Ez lényegében egy, az antikvitásig visszanyúló mágikus vetés, és a következő év termését próbálták vele kedvezően befolyásolni. A zöld hajtások ma is a karácsonyi üzenetre, az új élet kezdetére emlékeztetnek, és díszítésnek is használják a lakásban, illetve a templomokban. A paraszti világban apróra vágva a baromfinak adták vízkeresztkor.
Sok helyen ismét szokás, hogy betlehemesek, reformátusoknál kántálók járják a falut, és Jézus születésének történetét játsszák el. A betlehemezés speciális alföldi formája a pásztorjáték, amely azt az epizódot emeli ki, mikor az angyal a Megváltó születését hírül adja a pásztoroknak, akik útra kelnek, hogy köszöntsék Jézust. Ennek a szövegében szinte alig van vallásos tartalom, viccelődő, helyzetkomikumban gazdag előadás. A betlehemes játékok az utóbbi évtizedekben bekerültek a templomba, ahol viszont egyértelmű volt a biblikus, ószövetségi utalás, a karácsonyi és a bűnbeesés történetének párhuzamba állítása. Isten Ádámot és Évát engedetlenségük miatt – a tiltott fa gyümölcséből ettek a kígyó szavára – űzi ki az Édenből, de már itt elhangzik a Megváltó születésének ígérete. A karácsonyfa kezdetben az ószövetségi történet megjelenítésének kelléke volt, a mai gömbök a tiltott gyümölcsre, a boák a kígyóra emlékeztetnek. A játék elősegítette a történet átélését, az utánzás révén részesévé válhattak a nézők az eseményeknek. Akárcsak az adventi koszorú, a fenyőfa mint karácsonyfa állításának hagyománya is az evangélikusoktól ered, Magyarországon csupán mintegy 50-60 éve lett általános szokás, korábban sok helyütt csak egy feldíszített ág állt az ünnepi asztalon. A karácsony kétnapos ünnep, de az egyház nyolc napon át emlékezik meg róla. December 24. Ádám és Éva napja. December 25-ét nagykarácsonynak is nevezik, ez Jézus születésnapja. Ekkor már vége a böjtnek, hagyományos étele a disznótoros, vagy az úgynevezett „angyali” hurka és kolbász. December 26. karácsony másnapja, és István, az első keresztény vértanú emléknapja. December 27-én János evangélistáról emlékezünk meg, ekkor tartanak borszentelést. December 28-án aprószentek napja arra emlékeztet, hogy Heródes király – hatalmát féltve a megjövendölt új királytól – megöletett minden két év alatti kisgyermeket Betlehemben – Jézus szüleivel ekkor már úton van Egyiptomba. A Dél-Alföldön szokás volt ezen a napon a fiatalok körében a vesszőzés mint termékenységi, vagy egészségvarázslás. A megvesszőzöttnek felelnie kellett arra a kérdésre, hogy hányan vannak az aprószentek. Mindaddig vesszőzték, amíg úgy nem felelt: „244 ezren, minden sarokban egy szakajtóval.” A karácsonyi ünnepkör január 6-ával, vízkereszttel, a Háromkirályok ünnepével zárul. Ekkor a Dél-Alföldön is szokás volt a háromkirályjárás, amely a napkeleti bölcsek Jézus előtti hódolatát idézi fel (szokás kiskarácsonynak is nevezni, az ortodox hagyományban ekkor ünneplik a karácsonyt.)

Egyre több nem keresztény család is Jézust ünnepli

A karácsonyhoz fűződő népszokásokat leginkább vidéken, a vallásos emberek, valamint azok körében találjuk meg, akik a családi hagyományokat próbálják folytatni - mondta el a Telin TV-nek nyilatkozó Szabó Magdolna, a Móra Ferenc Múzeum néprajzkutatója. A városokban, ahol a hagyományos társadalmi rend felbomlóban van, és polarizálódik a közösségek szerkezete, már nem őrzik a szokásokat. Karácsonyhoz nagy étkezési kultusz kapcsolódik, az ételek nagy része az egészségre és a termékenységre utal, mint a karácsony vigíliájakor, december 24-én fogyasztott méz és fokhagyma esetében. Ma már kevesen tudják, de a szintén ekkor fogyasztott diónak szimbolikus jelentése van: Krisztus-jelkép, melyet többféleképpen magyaráznak. Általában a külső burok a szenvedésre, a csonthéj a keresztfára, maga a dió pedig az életre utal. A ma oly divatos halevés későbbi, 19. századi szokás - mondta el a néprajzkutató. A sokat emlegetett globalizált, fogyasztáscentrikus világban más hangsúlyokat kapott az ünnep, ugyanakkor érdekes módon a Megváltó születésére való emlékezés egyre inkább jelen van a nem vallásos családokban is. Tekintse meg a Telin TV felvételét, melyben Szabó Magdolna már a szilveszteri szokásokról is szól!http://www.youtube.com/watch?v=0shVckxzxo4&feature=related
karácsony karácsonyi népszokások nagykarácsony kiskarácsony

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo