Épületek, melyek mellett nap mint nap elmegyünk, templomok, melyekről nem is tudjuk, mekkora értéket képviselnek. Idén is meghirdette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a Kulturális Örökség Napjait szeptember 17-18-án. Szeged megmozdult. Kinyílt a Démász központi épülete a Klauzál téren, az Elektrotechnikai Múzeum a Korányi fasoron, a Lechner téri Szent Rozália kápolna, az alsóvárosi tájház, a MÁV-székház. Kiállítást, koncertet, városnéző sétát kínált az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház. Szombaton a Szegedi Nemzeti Színház művészbejárójánál szerveződtek csoportba az érdeklődők, hogy bepillanthassanak a teátrum kulisszái mögé. A Korzó Zeneház is épület-bemutatóval és kamarakoncerttel készült. A Szent István téri Víztoronyban az állandó kiállítások – a szikvíz, a fizika története – mellett a nyár eleji, június 8-i csapvízivás Guinness-rekordkísérlet rendezvényről készült fotókból összeállított tárlatot is megcsodálhatták az ide látogatók. Ennek keretében Gémes Sándor, portálunk fotóriporterének óriás panorámafotói is megtekinthetők a víztoronyban. Vasárnapra kitárta kapuit a Városháza, az érdeklődők sok más mellett megtekinthették a felújított házasságkötő termet és a polgármester dolgozószobájába (lásd lenti panorámaképünk) is bekukkanthattak. A szegedi vár nyugati tornyának maradványában, a szegedi Főügyészség alatt kalandozhattak a történelemkedvelők, akik a vár történelméről és jövőjéről, valamint a vízibástya átalakulásáról is hallhattak előadásokat a szegedi várban. Kratochwill Mátyás rekonstrukciós látképének segítségével megtudhatták, hogyan nézett ki a létesítmény és környéke 1775-ben. Hármas programkínálattal jelentkezett a Somogyi-könyvtár, mely városi sétái révén több KÖN-helyszínre is elkalauzolta az érdeklődőket – hozzájuk csatlakoztunk.
Bent: Szulejmán-mecset, Széchenyi-kiállítás
A 130 éves Somogyi-könyvtár épületében a pincétől a padlásig kalandozhattak a látogatók. Nézhettünk Ex libris-kiállítást, vagy a szakrális terek nyomába eredhettünk az Emlékkönyvtárban. Eberhard Werner Happel 17. század végi Thesaurus Exoticorumjából – melyben egyébként egy Magyarország fejezet is olvasható, akárcsak a németre fordított Korán – egy gyönyörű, konstantinnápolyi Szulejmán-mecset metszetét mutatta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet főkönyvtáros, a gyűjteményi osztály vezetője, a nap főszervezője. Előkerültek a Vasárnapi Ujság számaiból a Millennium tiszteletére rendbe hozott erdélyi, felvidéki és magyarországi templomok 19. századi romos és felújított változatainak metszetei, de a legkülönfélébb tematikájú könyvek 17-18. századi rézmetszetei is számos „szakrális teret” örökítettek meg. Egy 1727-es orvostudományi könyvből, egy pestisszabályzatból a bécsi barokk Karlskirche metszete ejtette rabul a hallgatóságot. A főkönyvtáros portálunknak elmondta, a KÖN-programoknak két fontos kritériuma van: ingyenesek és vezetéssel egybekötöttek legyenek. A második és a harmadik emeleten a Széchenyi-év kapcsán a Somogyiban fellelhető eredeti, a legnagyobb magyarhoz kapcsolódó példányokból összeállított kamarakiállítás kapott helyet, valamint Mikes Kelemen halálának 250. évfordulójáról is kiállítással emlékezik meg a könyvtár.
Kint: bicikliző Einstein, öngyilkos titkár
Tizenhárom helyszínen keresztül vezetett végig a bibliotéka szervezte, Szeged rejtett szépségeit feltáró séta a SZAB-székháztól a Kiss Dávid- és az Ungár-Mayer-palotán át a Reök-palotáig. Sokszor nem is tudjuk, egy-egy kódzárral védett lépcsőháznak, vagy a Kárász utca egy-egy épületének, melyből többnyire csak a kirakatokat szoktuk bámulni, milyen kivételes kulturális értékei vannak – indokolta a programot Szőkefalvi-Nagy Erzsébet. A séta, mely során felidézték a híres házak egykori lakóit is, szépen illeszkedett a KÖN idei, „Ezer magyar ház” tematikájához. Feltárult az ekklektikus, szecessziós belváros, belső udvarok, régi üvegablakok. Kivételes pillanat ez, amikor felfelé tekintünk, és próbáljuk megragadni a hely szellemét, és megidézni azokat az időket, mikor ezek az épületek elkészültek – mondta a sétát vezető Csizmadia Edit, a helyismereti gyűjtemény könyvtárosa. Az épületekhez megannyi történelmi, irodalmi anekdoták, események, szerelmek és tragédiák kapcsolódnak. Az érdeklődők kovácsoltvas lépcsőkorlátokat, mennyezeti freskókat, stukkókat fedezhettek fel. „Úgy vélem, ezeknek a napoknak az az egyik fő célja, hogy személyes kapcsolatba kerüljünk azokkal a lakókörnyezetünkben fekvő épületekkel, amelyek kulturális örökségünket képezik” – összegzett Csizmadia Edit. Az 1800-as évek közepétől, az 1900-as évek tízes éveiig terjed az épületek keletkezésének kora. A régi Hungáriában a bicikliző Einsteinről, a Krebsz-házban a régi megyecímerekről beszélt a könyvtáros. Az Ungár-Mayer-palota építtetője az a Magyar Ede, aki a Reök-palota kivitelezője is volt. A Kárász utca sarkán álló szecessziós palota igazi gyöngyszem, sajnos egy tragikus eset is kötődik hozzá: itt lett öngyilkos Juhász Gyula titkára, Kilényi Irma, akinek jóvoltából Juhász Gyula iratait, levelezését, verseit a Somogyi gyűjteményében őrzik. Szintén az Ungár-Mayer-palota földszintjén működött egyébként a híres Corso Café, a szegedi újságírók akkori törzshelye. Ez volt az első olyan épület Szegeden, amely vasbeton falakra épült – tudtuk meg a könyvtárostól. A séta becsatlakozott a városházi nyílt napba is, a végén pedig a Korzó Zeneház programján vehettek részt az érdeklődők, melynek címe Építészet és zene harmóniája volt, és a zenetörténet Ave Maria feldolgozásaiból összeállított kamarakoncerttel ajándékozták meg a hallgatókat.
Még mindig kint: ökumenikus templomséta
Nincs vége!
Az örökségnapokra tervezett „Hol sírjaink domborulnak – híres szegediek nyugvóhelye” temetősétát egy héttel később rendezik meg „Az élők háza” – séta a szegedi izraelita temetőben címmel és tematikával. A szegedi izraelita temető különös atmoszférája, művészi faragású sírköveinek üzenete rabul ejti a látogatót. Löw Lipót és Immánuel, Pick Márk, Kiss Dávid, Kulinyi Zsigmond, Fehér Poldi, Heller Ödön nevével találkozva az egyórás séta fölidézi az itt nyugvó jeles szegediek életútját. A séta időpontja: szeptember 23., péntek 16 óra, szeptember 25., vasárnap 14 óra. Találkozás a Belvárosi temető Fonógyári úti bejárata előtti villamosmegállóban pénteken 16 órakor, vasárnap 14 órakor.
Két és félórás sétán Takó Edit, a gyűjteményi osztály tudományos kutatója vezette végig az érdeklődőket a belvárosi templomokon, vasárnap az Új Zsinagóga is szerepelt a repertoárban. A 16. század óta élnek reformátusok Szegeden – tudtuk meg a Kálvin téri templomnál. A Tisza-parti város első ismert reformátora Abádi Benedek volt, aki később a sárvárújszigeti nyomdában dolgozott az első magyar nyelvű, Sylveszter János-féle Újszövetség-fordításának kinyomásán. Kezdetben a Szentháromság utcában volt a reformátusoknak imaházuk, iskolájuk, illetve parókiájuk, amit az árvíz elmosott, így egy háromszög alakú telket kaptak a várostól egy, Schulek Frigyes által tervezett templom felépítésére. A kivitelezéssel a norvég származású Gregersen Guilbrand-ot bízták meg, innen a templom építésének északi stílusa – ez lett a mai Kálvin téri templom, melyet 1884. május 25-én szenteltek fel, az eseményen Tisza Lajos és Lechner Lajos is részt vett. A templom szép üvegablakait Trefort Ágoston finanszírozta – mesélte a könyvtár munkatársa. Szép üvegablakokban a Honvéd téri református templom sem szűkölködik, melyet szintén megcsodáltak a séta során. Az ablakok Gáborjáni Szabó Kálmán debreceni festőművész munkái, bal oldalt az Ó-, jobb oldalt az Újszövetség egy-egy képe elevenedik meg. Az első világháború után nemcsak egyetem, hanem helyőrség is létesült Szegeden, ezzel megnőtt a református hívők száma (a Honvéd téren álló épületben – a tér nevéből fakadóan – laktanya is működött). Horthy a magánvagyonából ezer pengőt adományozott az új templom megépítésére. 1941-ben kezdődött az építkezés, mely a háborús évek ellenére 1944-re be is fejeződött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
