Szegeden vizsgálják a kambodzsai régészeti leleteket

Sikeres felmérő kutatásokat végeztek magyar régészek Koh Kerben, a khmer birodalom X. századi fővárosában. Belényesy Károly, a feltárást vezető régész szerint az úttörő munka nemzetközileg is nagy jelentőségű. A kutatásoknak köszönhetően remélhetőleg tisztább képet kaphatunk a khmer történelem ezer évvel ezelőtti, rejtélyes szakaszára. A magyar régész az eredményeket az angkori műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai találkozón, az ICC TC-n is ismertette, ahol 37 ország képviselte magát. Az UNESCO itt kiemelte a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet által végzett szisztematikus feltáró munkát. Az APSARA-val, azaz a kambodzsai műemlékvédelmi és régészeti hatósággal közösen végzett feltárások során előkerült kerámiák természettudományos kormeghatározását Szegeden végzik.

Mintegy nyolcvan négyzetkilométeren fekszenek Koh Kerben a hajdani templomváros romjai. Ez a település volt a X. században egy rövid ideig a khmer birodalom fővárosa, amelyet most magyarok tárnak fel. A kambodzsai ásatáson úgynevezett szondázó kutatásokat végeztek a magyarok, ami azt jelenti, hogy az egy hónapos munka során két szakaszban összesen 14 kisebb szelvényt tártak fel, helyenként másfél méteres mélységben, mintegy 45 négyzetméteren. A khmer és magyar régészeknek így sikerült elérni a Koh Kerben található Prasat Kra Chap nevű épületcsoport eredeti járószintjeit valamint egyes, eddig nem ismert épületrészeit is körülhatárolták. A régészek a Prasat külső kerítőfalánál is kutatóárkokat ástak.

A feltárás első lépéseként terepbejárást végeztek Belényesyék, és a felszínről gyűjtötték össze a fellelhető cseréptöredékeket. Ezek, az elsődleges vizsgálatok alapján a X-XI., illetve a XII-XIII. századra tehető használati tárgyakból származtak. Ezt követően kezdték meg a már említett, szondázásokat a területen. A khmer-magyar közös kutatócsapatnak sikerült régészeti bizonyítékokat találni arra, hogy az épületcsoportot belülről kifelé építhették, illetve, hogy a Prasat egy természetes dombon épült, majd a környezet szintviszonyait ehhez képest később alakították ki. A szondázó árkokban előkerült cserépedény-töredékek kora megegyezett a felszínen találtakéval. Ezeket a leleteket az APSARA (kambodzsai műemlékvédelmi és régészeti hatóság) Siem reap-i bázisra szállították, ahol megkezdték a feldolgozásukat. A Koh Kerben feltárt leletanyag feldolgozása során, a tárgytöredékek egy része Magyarországra került, hogy anyagvizsgálatot hajtsanak rajta végre. A Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén,

Sipos György

vezetésével végzett, úgynevezett termolumineszcens eljárás során meg tudják határozni a tárgy készítésének pontos időpontját néhány évtizedes pontossággal. A gyakran ezeréves cseréptöredékek aztán visszakerülnek Kambodzsába, további tudományos feldolgozásra. A feltárás második szakaszában sikerült az épületcsoportok építési fázisait meghatározni, illetve három, a Prasathoz kapcsolódó mesterséges tó nyomait feltárni. A kutatók az egyik tó feletti a magaslaton újabb, eddig ismeretlen épület nyomaira bukkantak, amelynek szondázása során nagyszámú, reprezentatív leletanyag: Kínából importált porcelán tárgyak és jó minőségű kerámiatöredékek bukkantak elő.

Az elért nemzetközi jelentőségű eredményekről

Belényesy Károly

, a feltárásokat vezető régész és Ea Darith, az APSARA régészeti osztályának vezetője közösen számoltak be Siam Reapben, az angkori műemlékvédelemmel foglalkozó szakmai konferencián. Az ICC, az UNESCO felügyelet alatt működő szervezet, amely az Angkorban és a térségben folyó kutatási, régészeti, kulturális és turisztikai tevékenységek összefogó fóruma, évente kétszer üléseznek a délkelet-ázsiai országban. Az UNESCO itt értékeli a 37, a térségben működő ország tevékenységét és javaslatokat tesz a munkájukkal kapcsoltban. A nemzetközi szervezet kiemelte a francia és a magyar kutatók régészeti tevékenységét. A magyarok által végzett szisztematikus munkának köszönhetően jövőre az ICC ülésén egy önálló régészeti szekció jöhet létre, amelynek meghatározó szereplői lesznek a magyar kutatók. „Egy olyan 3-5 éves terv keretében szeretnénk feltárni a Koh keri Prasat Krachapot, amelyben valószínűleg az École française d’Extrême-Orient francia délkelet-ázsiai kutatóintézet, a Sydney-i egyetem kutatócsoportja, illetve más nemzetközi szakértők is részt vesznek” – mondta

Belényesy Károly

. Hozzátette: a magyarok által vezetett kutatások feltehetően novemberben további felmérésekkel folytatódnak, januárban pedig megkezdődhetnek a helyiekkel együtt végzett feltáró munkák.