Kultúra

Romsics Ignác történész a magyar huszadik századról

Romsics Ignác történész a magyar huszadik századról

2011. június 7., kedd
Romsics Ignác történész a magyar huszadik századról

Ellentmondásosnak, szélsőségesnek nevezte a magyar XX. századot Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Az akadémikus annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Agora-programja keretében Mérlegen a magyar XX. század címmel tart előadást. "A XX. századi kudarcainkért általában Trianont és az államszocializmus negyven évét szokás okolni" - mutatott rá

Romsics Ignác

, aki előadásában azt elemzi majd, hogy a XX. század folyamán Magyarország milyen mértékben került hol közelebb, hol távolabb az Egyesült Államoktól és az európai centrumtól. "Azt vizsgálom, hogy egyes korszakokban sikeres volt-e a felzárkózási politikánk vagy sem. Az előadásom egyik vonulata az OECD-nek a nemzeti jövedelemre vonatkozó számításaiból indul ki, bár tudatában vagyok annak, hogy a látszólagos egzaktság mögött akarva akaratlanul szubjektivizmus húzódhat meg. Mindazonáltal különböző típusú számítások vannak, amelyekből az az eredmény következtethető ki, hogy Horthy-korszak teljesítménye jobb volt, mint amit a történetírás korábban kimutatott" - mondta. Mint kifejtette, kétségtelen, hogy az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország fejlődési lehetőségei jobbak voltak, mint a trianoni határok közé zárva, mindazonáltal a gazdaság gyorsan alkalmazkodott, már az 1920-as években fellendülés következett be. Közlése szerint ennek egyik oka, hogy a békeszerződés "csak" területeket csatolt el, de a hagyományos termelési struktúrákat nem rombolta szét. A második világháborút követően más volt a helyzet. A terület ugyan nem változott, a termelési feltételek annál inkább, s az állami tulajdonra épülő szocialista tervgazdaság nem volt képes lépést tartani a magántulajdonra épülő piacgazdaságokkal. "Ennél is érdekesebb, hogy a rendszerváltást követő húsz évben sem sikerült érdemben javítani a pozíciónkat, a piacok átalakulása és más okok miatt elkerülhetetlenül hanyatlás következett be. A termelés 1999-re érte el az 1989-es szintet. Volt egy felzárkózási periódus, amely azonban az utóbbi években elakadt, ezért érdemben ez a közeledés továbbra sem sikerült. Meggyőződésem szerint a sikertelenség alapvető oka, hogy a politikai és a hozzá kötődő szellemi elit olyan mértékben antagonizált, ami lehetetlenné tette, hogy az ország jelenét és jövőjét nagymértékben meghatározó stratégiai kérdésekben folyamatos konszenzuális politikát tudjanak érvényesíteni. Amit az egyik felépített, azt a másik részben vagy egészben lebontotta, így 4-5 éves periódusonként kapkodás jellemezte a politikát, nem pedig a folyamatosság" - magyarázta az akadémikus, aki szerint az oktatásban lenne a legfontosabb a folyamatosság: négy-öt éves periódusokban ugyanis nem lehet eredményeket elérni, holott Magyarország legfőbb természeti kincse a kiművelt emberfő, csak tőle várható a pozíciónk javulása. "A magyar XX. század ellentmondásos volt. Bizonyos szempontból ugyanolyannak mondanám, mint a világ XX. századát. Egyfelől, mint a világ többi részén, hihetetlen technikai, tudományos gyarapodásnak voltunk a tanúi, ugyanakkor az első, majd a második világháború szörnyűségei mindenképp negatív jelleggel ruházzák fel a XX századot. Ezen belül Magyarország számára különlegesen negatív esemény az államszocializmus negyven éve, amelyet az egész kelet-európai blokkal együtt szenvedtünk el. Trianon viszont a mi keresztünk, ilyen fajta szétszakítottságban sem a lengyeleknek, sem a többieknek nem volt részük" - összegezte Romsics Ignác akadémikus.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.