Nevében is szegedivé válik Giorgio Vasari egykor V. Pius pápa kápolnáját díszítő festménye, az Angyali üdvözlet. A Móra Ferenc Múzeumban őrzött tondót három napon át, a névadóünnepség alatt a Fogadalmi templomban láthatja a közönség. A jövőben a szakmai és a szélesebb közvélemény a "Szegedi angyali üdvözletként" emlegetheti a felbecsülhetetlen értékű műkincset – mondta az MTI-nek Szabó Tamás, a Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora. A szakember közölte, a templomban ideálisak a körülmények a festmény bemutatásához. A páratartalom és a hőmérséklet csaknem azonos a múzeumival, a fényviszonyok pedig olyanok, mint amilyenek között egykor a pápa is láthatta a művet. A felülről érkező szórt fény, derengő, a színeket összeolvasztó hatást ad és páratlanul légiessé teszi a képet. A festmény névadóünnepségét szombaton este tartják a Dóm téren, vasárnap pedig bemutatják a kép új névtábláját. Az elmúlt évek kutatásai derítettek fényt arra, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól 1569-ben a Vatikánban akkor készülő új épületszárnyba. A képet a pápai lakosztály Szent Mihály-kápolnájába festette a mester. Előrehaladott kora miatt az ott készült freskókat vélhetőleg segéde készítette el, de az oltárképet és a kupolát tartó négy oszlopra a négy tondót - kör alakú képet - Vasari festette. A festmények a Vatikánban a XIX. század közepéig voltak a helyükön, majd amikor az 1800-as évek közepén beköszöntöttek az "új idők", a középkori, illetve reneszánsz alkotásokat eltávolították, a freskókat lemeszelték. A főoltár Livornóba került, a négy tondó azonban eltűnt. A táblakép 1925-ben hagyatékként került a közgyűjteménybe, az akkori igazgatónak, Móra Ferenc köszönhetően. A szegedi Zsótér család 1896-ban vásárolta egy hivatásos kereskedőtől. Azt azonban nem tudni, hogyan került a kép egy magyar kereskedőhöz, és mi lett a másik három tondóval. Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író volt. Michelangelo tanítványaként a mester nagy római falfestményeinek másolásával képezte ki magát. Vasari Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. A művészettörténészek szerint a reneszánsz szót minden bizonnyal ő írta le először. Az Uffizi-palotát, amely a Mediciek kormányzatának székhelye volt, Vasari tervezte. Michelangelóval tanítványi-baráti kapcsolatot ápolt, festett képeket is Michelangelo útmutatásai szerint, és az ő tanácsára kezdett építészeti tanulmányokat folytatni.
