"Kőváros" épülhet Kusturica filmjéhez és Ivo Andrić emlékére

Emir Kusturica szerb filmrendező a szerbiai és a boszniai kulturális vezetők támogatását kérte a Híd a Drinán című regényből készülő filmje megvalósításához, valamint a díszletként és a Nobel-díjas író, Ivo Andrić emlékműveként szolgáló új "kőváros", Kamengrad megépítéséhez.

Az észak-boszniai Visegradon,

Andrić

regényének színhelyén ültek össze a hétvégén Szerbia és Bosznia-Hercegovina kulturális vezetői, hogy előkészítsék a közelgő kettős Andrić-évfordulót, idén lesz ugyanis 50 éve, hogy az író megkapta a Nobel-díjat, és 2012-ben ünneplik születésének 120. évfordulóját. A visegradi találkozón részt vett

Emir Kusturica

világhírű szerb filmrendező is, aki már korábban bejelentette: filmet készítene Andrić Híd a Drinán című regényéből. Kusturica üdvözölte

Milorad Dodiknak

, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének elképzelését, hogy építsenek fehér kőből települést a ma is álló öreg híd közelében, a Drina folyó partjára Kamengrad néven. Kamengrad - amely 50 házból állna kis üzletekkel, mozival, színházzal, sportpályával és egy újabb híddal a Drinán, hogy kíméljék a több mint 400 éves régi átkelőt - a rendező szándéka szerint a filmnek is forgatási helyszínéül szolgálhatna. Hatalmas projektről van szó, amellyel nemcsak emlékművet állítanának Andrićnak, de egy új izgalmas turisztikai célpontot is létrehoznának. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy ki és miből finanszírozza mindezt. Mindazonáltal Kusturica reméli, hogy - mint azt a Glas Srpske című Banja Luka-i napilapnak kifejtette - az építkezés nyáron elkezdődhet és 2014-re be is fejeződhet. Ivo Andrić (1892-1975) Híd a Drinán (Na Drini ćuprija) című Nobel-díjas regényének főszereplője a híd, amely Visegradnál ível át a folyón. Az író Visegradon nőtt fel anyai ági rokonainál, a házból rálátott a török kori hídra és gyermekkorában sok mesét hallott a helyiektől az átkelő történetéről. A hidat

Szokolovics Mehmed

nagyvezír megrendelésére egy olasz mester építette 1571 és 1577 között. A híd a maradandóság, egyben a műalkotás jelképe Andrićnál, a regényben az ember küzdelmét ábrázolja az elemi és történelmi csapásokkal szemben. Négy évszázadot átfogó krónikájában filmszerűen peregnek az események. Mehmed pasa hídja körül úgy változnak a nemzedékek, emberi törekvések, a gondolkodásmód, ahogy alatta a folyó áramlik.