Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Kultúra

Jön az Anyegin - "az igazság irányába megyünk"

Jön az Anyegin - "az igazság irányába megyünk"

2011. január 21., péntek
Jön az Anyegin - "az igazság irányába megyünk"
Puskin Anyegin című romantikus verses regénye alapján írta Csajkovszkij operáját, melynek bemutatójára január 21-én kerül sor a Nagyszínházban. Az eredeti történet egy orosz falusi história, amely az 1820-as években játszódik. Egy nemes fiatalember a fővárosból vidékre kerül, és ebben a furcsa, unalmas, süllyedő világban összeismerkedik egy tartalmasan gondolkozó és mélyen érző lánnyal, Tatjánál, aki beleszeret. A fiatalember, Anyegin azonban az élettől megcsömörlött, úgynevezett "felesleges ember", és a lány közeledését visszautasítja. Egy heccelődésben a Németországból hazatérő költőbarátját, Lenszkijt párbajban lelövi, majd elmenekül. Évek múlva, Pétervárott találkozik újra Tatjánával, aki immár Gremin herceg felesége. A társaság központjává vált dámába beleszeret Anyegin. Tatjána megvallja neki, hogy ő is még mindig gyengéd érzelmeket táplál iránta, mégis visszautasítja, az új életet és az új párját választja.

Bretz Gábor Szegeden

Az Anyeginben Gremin herceget alakítva vendégszerepel a nemzetközi operaélet ünnepelt basszistája, Bretz Gábor, aki hangfajában jelenleg egyértelműen a legsikeresebb magyar énekművész. Pályája neves énekversenyeken (a bécsi Belvedere, az athéni Maria Callas, a veronai, a miskolci és a szegedi Simándy József versenyen) elnyert díjakkal indult, melyek nyomán 2005-ben debütált a berlini Komische Oper színpadán, 2007-ben a milánói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon – hogy nemzetközi sikereinek helyszínei közül csak a legjelentősebb operaházakat említsük. Karrierjének fantasztikusan gyors felívelésére jellemző, hogy operaénekesi diplomájának megszerzése után mindössze négy évvel, 2008-ban a Scala színpadán már a Kékszakállú herceg szerepét énekelte. A még csupán harmincas éveiben járó művész ennek a szerepnek jelenleg nemzetközi szinten legelismertebb előadója. 2010 nyarán a Sydney-i Operában a Don Giovanni címszerepét énekelte. A budapesti Operaházban ebben a szezonban a Mefistofele és a Figaro házassága címszerepét, a Bohéméletben Colline szerepét énekli. Bretz Gábor vendégszereplése folytatja a sorozatot, melyben az utóbbi három évben Rost Andrea, Miklósa Erika, José Cura fellépésével az opera világának legnagyobb sztárjai léptek fel a Szegedi Nemzeti Színház produkcióiban. Januárban kétszer énekli Gremin szerepét: 23-án vasárnap (bérletszünet) és 28-án pénteken (Gregor-bérlet). A közönség számára tett kedves gesztusként ezekre az előadásokra nem felemelt helyárért, hanem a szokásos összegért válthatók belépőjegyek.
"Ez az eredeti történet, de mi nem így játsszuk" - szögezi le Pál Tamás rendező. "Belemerültünk a viszonyok sűrűjébe, és jelentős változásokat hajtottunk végre magán a cselekményen azért, hogy a darab azzal az ütőképességgel, katartikus erővel rendelkezzék, amivel a maga korában is bírt" - teszi hozzá. Példaként említi Pál Tamás a párbajt, amely akkoriban nagyon valós dolog. Akkor nem voltak közlekedési balesetek, vagy diszkótragédia, hanem a párbaj jelentett az embereknek és a hozzátartozóiknak véres valóságot. "Meg kell erősíteni a mai közönségben, hogy amit lát, az valóban tragikus, ezért mi modern környezetbe, az orosz emigrációba helyeztük a darabot, egy olyan világba, ahol ez a süllyedő falusi közösség még ma is fellelhető" - magyarázza a rendező. Szentpétervárt - amely ma épp olyan, mint a régi - meghagyták a darabban. Gremin herceg megint herceg, hiszen a címeket, rangokat megint használják, így ez a része a történetnek ma éppen olyan drámai, mint régebben, a konfliktust magát helyezték más környezetbe - tudtuk meg a rendezőtől.

A szó és a zene katartikus egysége

"A nagyon alapos pszichológiai elemzés híve vagyok, részletesen megbeszélem minden szereplőmmel a lelki helyzeteket, próbálok ügyelni a hitelességre, próbálom elérni azt, hogy imádott területem, az opera ne halott műfaj legyen, hanem minden szó érthető, felfogható, világos és a közönség számára élményt adó formában hangozzék fel. Mindez azért sem egyszerű, mert az opera még akkor is, ha hat, sokszor csak a zene drámaiságával tud az emberekhez férkőzni. Meggyőződésem szerint ennél többet kell adnia, a tartalomnak, a szónak és a zenének kell egy katartikus egységet alkotnia. A szereplőkkel a hihetőség, az igazság irányába megyünk, ezt akarjuk minden áron elérni" - vallja Pál Tamás. Kettős szereposztásban játsszák a darabot. Tatjána szerepében Kónya Krisztina lép fel, illetve a konzervatóriumban tavaly végzett, fiatal Horák Renáta. A két Anyegin, a szegedi nagyérdemű előtt jól ismert Cseh Antal, valamint Réti Attila. Lenszkijként László Boldizsár és Boncsér Gergely jelenik meg a színpadon. A dadát Szonda Éva és Magyar Szilvia alakítja, Larina (Tatjána anyja) szerepében Vajda Júliát láthatjuk. Zareckijt Koczor Kristóf és Kiss András énekli. Gremin herceget Altorjay Tamás testesíti meg, illetve két előadásra a színház vendége lesz a világhírű Bretz Gábor (lásd az oldalsávon.) Olga szerepében: Gaál-Wéber Ildikó és Laczák Boglárka; Triquet: Bonecz Tamás és Szerekován János. Vezényel: Gyüdi Sándor, illetve Kardos Gábor. Jelmeztervező a színház fiatal művésze, Varsányi Anna, a díszleteket a Szegeden sűrűn vendégeskedő Székely László tervezte. Háromnyelvű előadást ígér a rendező: minden magyarul szólal meg, ami a drámai cselekmény szempontjából fontos, minden oroszul, ami "couleur locale", vagyis helyi, nosztalgikus visszaemlékezés; és mivel az eredeti darabban is van francia - hiszen a napóleoni háborúk idején játszódik -, a szegedi színpadon is hallhatunk majd francia énekhangot is.
nagyszínház Puskin Pál Tamás Szegedi Nemzeti Színház Csajkovszkij Anyagin

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo