Puskin Anyegin című romantikus verses regénye alapján írta Csajkovszkij operáját, melynek bemutatójára január 21-én kerül sor a Nagyszínházban. Az eredeti történet egy orosz falusi história, amely az 1820-as években játszódik. Egy nemes fiatalember a fővárosból vidékre kerül, és ebben a furcsa, unalmas, süllyedő világban összeismerkedik egy tartalmasan gondolkozó és mélyen érző lánnyal, Tatjánál, aki beleszeret. A fiatalember, Anyegin azonban az élettől megcsömörlött, úgynevezett "felesleges ember", és a lány közeledését visszautasítja. Egy heccelődésben a Németországból hazatérő költőbarátját, Lenszkijt párbajban lelövi, majd elmenekül. Évek múlva, Pétervárott találkozik újra Tatjánával, aki immár Gremin herceg felesége. A társaság központjává vált dámába beleszeret Anyegin. Tatjána megvallja neki, hogy ő is még mindig gyengéd érzelmeket táplál iránta, mégis visszautasítja, az új életet és az új párját választja. Bretz Gábor Szegeden
Az Anyeginben Gremin herceget alakítva vendégszerepel a nemzetközi operaélet ünnepelt basszistája, Bretz Gábor, aki hangfajában jelenleg egyértelműen a legsikeresebb magyar énekművész. Pályája neves énekversenyeken (a bécsi Belvedere, az athéni Maria Callas, a veronai, a miskolci és a szegedi Simándy József versenyen) elnyert díjakkal indult, melyek nyomán 2005-ben debütált a berlini Komische Oper színpadán, 2007-ben a milánói Scalában és a Salzburgi Ünnepi Játékokon – hogy nemzetközi sikereinek helyszínei közül csak a legjelentősebb operaházakat említsük. Karrierjének fantasztikusan gyors felívelésére jellemző, hogy operaénekesi diplomájának megszerzése után mindössze négy évvel, 2008-ban a Scala színpadán már a Kékszakállú herceg szerepét énekelte. A még csupán harmincas éveiben járó művész ennek a szerepnek jelenleg nemzetközi szinten legelismertebb előadója. 2010 nyarán a Sydney-i Operában a Don Giovanni címszerepét énekelte. A budapesti Operaházban ebben a szezonban a Mefistofele és a Figaro házassága címszerepét, a Bohéméletben Colline szerepét énekli. Bretz Gábor vendégszereplése folytatja a sorozatot, melyben az utóbbi három évben Rost Andrea, Miklósa Erika, José Cura fellépésével az opera világának legnagyobb sztárjai léptek fel a Szegedi Nemzeti Színház produkcióiban. Januárban kétszer énekli Gremin szerepét: 23-án vasárnap (bérletszünet) és 28-án pénteken (Gregor-bérlet). A közönség számára tett kedves gesztusként ezekre az előadásokra nem felemelt helyárért, hanem a szokásos összegért válthatók belépőjegyek. "Ez az eredeti történet, de mi nem így játsszuk" - szögezi le Pál Tamás rendező. "Belemerültünk a viszonyok sűrűjébe, és jelentős változásokat hajtottunk végre magán a cselekményen azért, hogy a darab azzal az ütőképességgel, katartikus erővel rendelkezzék, amivel a maga korában is bírt" - teszi hozzá. Példaként említi Pál Tamás a párbajt, amely akkoriban nagyon valós dolog. Akkor nem voltak közlekedési balesetek, vagy diszkótragédia, hanem a párbaj jelentett az embereknek és a hozzátartozóiknak véres valóságot. "Meg kell erősíteni a mai közönségben, hogy amit lát, az valóban tragikus, ezért mi modern környezetbe, az orosz emigrációba helyeztük a darabot, egy olyan világba, ahol ez a süllyedő falusi közösség még ma is fellelhető" - magyarázza a rendező. Szentpétervárt - amely ma épp olyan, mint a régi - meghagyták a darabban. Gremin herceg megint herceg, hiszen a címeket, rangokat megint használják, így ez a része a történetnek ma éppen olyan drámai, mint régebben, a konfliktust magát helyezték más környezetbe - tudtuk meg a rendezőtől. A szó és a zene katartikus egysége
"A nagyon alapos pszichológiai elemzés híve vagyok, részletesen megbeszélem minden szereplőmmel a lelki helyzeteket, próbálok ügyelni a hitelességre, próbálom elérni azt, hogy imádott területem, az opera ne halott műfaj legyen, hanem minden szó érthető, felfogható, világos és a közönség számára élményt adó formában hangozzék fel. Mindez azért sem egyszerű, mert az opera még akkor is, ha hat, sokszor csak a zene drámaiságával tud az emberekhez férkőzni. Meggyőződésem szerint ennél többet kell adnia, a tartalomnak, a szónak és a zenének kell egy katartikus egységet alkotnia. A szereplőkkel a hihetőség, az igazság irányába megyünk, ezt akarjuk minden áron elérni" - vallja Pál Tamás. Kettős szereposztásban játsszák a darabot. Tatjána szerepében Kónya Krisztina lép fel, illetve a konzervatóriumban tavaly végzett, fiatal Horák Renáta. A két Anyegin, a szegedi nagyérdemű előtt jól ismert Cseh Antal, valamint Réti Attila. Lenszkijként László Boldizsár és Boncsér Gergely jelenik meg a színpadon. A dadát Szonda Éva és Magyar Szilvia alakítja, Larina (Tatjána anyja) szerepében Vajda Júliát láthatjuk. Zareckijt Koczor Kristóf és Kiss András énekli. Gremin herceget Altorjay Tamás testesíti meg, illetve két előadásra a színház vendége lesz a világhírű Bretz Gábor (lásd az oldalsávon.) Olga szerepében: Gaál-Wéber Ildikó és Laczák Boglárka; Triquet: Bonecz Tamás és Szerekován János. Vezényel: Gyüdi Sándor, illetve Kardos Gábor. Jelmeztervező a színház fiatal művésze, Varsányi Anna, a díszleteket a Szegeden sűrűn vendégeskedő Székely László tervezte. Háromnyelvű előadást ígér a rendező: minden magyarul szólal meg, ami a drámai cselekmény szempontjából fontos, minden oroszul, ami "couleur locale", vagyis helyi, nosztalgikus visszaemlékezés; és mivel az eredeti darabban is van francia - hiszen a napóleoni háborúk idején játszódik -, a szegedi színpadon is hallhatunk majd francia énekhangot is.