Világító köztéri szobrok Szegeden

Két világító köztéri szobor díszíti ezentúl, a szegedi Mars teret; Székó Gábor szobrászművész kőből és fémből készült alkotásait a Szegedi Tudományegyetem Műszaki Karának épülete előtt állították fel.

Mint a művész az MTI-nek hétfőn elmondta, kőszobra mintegy másfél méter magas, 8 milliméteres vaslemezekből készült másik munkája pedig megközelíti a két métert. Az alkotónak tavasszal láthatta világító szobrokat bemutató kiállítását a nagyközönség a szegedi Kass Galériában. A Mars tér átalakítását megtervező cég akkor kérte fel a művészt, hogy két munkával segítse a környezet szebbé tételét a téren. A napokban "üzemelték be" az alkotásokat, így a köztéri világítással együtt a szobrok is fényt árasztanak magukból. Mint az alkotó kifejtette, nem jelentett nagy nehézséget a kisméretű munkák után az ember nagyságú szobrok elkészítése, hisz az anyag adott volt, a kő és a fém. Az alkotások így időt állóak, nem volt szükség speciális technikára. Különlegesség viszont az az égő, amelyet az alkotásokhoz használt, hiszen tizenöt éves élettartamra tervezték. Ennek ellenére természetesen az alkotások úgy készültek, hogy azokban a fényforrások cserélhetőek.

Ibos Éva

művészettörténész, a Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti osztályvezetője a tavaszi kiállítás kapcsán a szobrász munkáiról az MTI-nek elmondta: nem a könnyen beazonosítható plasztikai világ jellemzi alkotásait, ám megéri a fáradtságot szembeállni a szobrokkal, mert ismerős gondolatokat sugároznak. A szobrok olyan konstrukciók, amelyeket épületek ihlettek. Azaz egy ember alkotta környezet másai, amelyeken hasítékok vannak, és belülről világítanak. A fény által kiváltott hatás különlegesen bensőséges és meghitt. "Úgy gondolom, rengeteg ember problémája, hogy az épített környezet nagyon szigorú, nagyon geometrikus, és a természet rovására terjeszkedik. De ha a természet nincs jelen, akkor a világ rideggé, hideggé válik.

Székó Gábor

ezt próbálja érzékeltetni. Az ember alkotta környezet semmit nem ér, ha a fény, mint mindent átható energia nem segíti az életet, ezt tükrözik a szobrai" - mondta akkor a művészettörténész. A szegedi születésű Székó Gábor a Képzőművészeti Egyetem és a Mesterképző elvégzése után - ahol

Kő Pál

volt a mestere - 1995-ben visszatért szülővárosába, és azóta is a Tisza-parti városban él, alkot. Nyaranta a zalaszentgróti és a villányi művésztelepen dolgozik. A Tér és Forma Építészstúdió tervezőivel karöltve bekapcsolódott a város tereinek rehabilitációs, újjátervezési folyamatába: az új arculatot nyerő terekre köztéri alkotásokat tervez, de dolgozik a fővárosban is.